Tudnának-e ajánlani úgynevezett „rovarmágnes” növényeket, amik magukhoz vonzzák a tetveket, azokra telepednek a levéltetvek, és nem a védendő növényeimre? Levéltetvek elleni védekezésnél szeretném alkalmazni ezt a módszert.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A levéltetvek növényekhez, mint tápnövényekhez való viszonya sokféle lehet, ami befolyásolja a tetvek megtelepedését. Fontos tudatosítani, hogy vannak olyan levéltetvek, amelyek csak egy növényfajon élnek, más fajokra nem telepednek. Ezeknél nem, illetve másképpen működnek a csalinövények.
Az egygazdás (monoecikus) levéltetvek teljes életüket egyetlen növényfajon vagy nemzetségen töltik, nem váltanak gazdanövényt a vegetációs időszakban. Ezek az adott fajon telelnek (levélpirosító almalevéltetű, káposzta levéltetű), de év közben azonos növényfaj más egyedeire átvándorol(hat)nak, még messzebbre is, a szárnyas nemzedékei és a szél segítségével. Az áttelelő alakjait könnyű növényi olajos, narancsolaj-tartalmú, mosószappanos, káliszappanos vagy szódabikarbónás lemosó permetezéssel lehet gyéríteni, hatástalanítani, egyik sem mérgező, veszély nélkül használhatók kertekben is.
A sokgazdás, polifág levéltetvek csoportjába tartozik a fekete répalevéltetű, zöld őszibarack levéltetű stb., melyeknek több száz gazdanövényük ismert.
Vannak lágyszárú növények, melyek speciális illatanyagukkal – attraktánssal – vonzzák megtelepedésre azokat. Legismertebbek: pl. babfélék, bodza, cinnia, dália, kapor, körömvirág, mályvafélék, mustár, napraforgó, paprika, sarkantyúka stb. Ezekre gondolhatott, amikor a rovarmágnes kifejezést használta. Minden levéltetű a zsenge, fiatal hajtásvégi részeket fertőzi meg, azokon telepedik meg, a növény fajától függetlenül és a levelek hátoldalán neveli ki telepeit. Ott érdemes keresni és lehet megtalálni azokat.
Van egy további növénycsoport, amibe tartozók olyan anyagokat termelnek, részben azokat kipárologtatják, melyek távol tartják a tetveket, nem telepednek rá azok, és a közelében élő más növényekre sem, ezek a repellens növények. Értékelésük nem egyértelmű. Mivel a szomszéd növények felé tereli a tetveket, az nem biztos, hogy kellően hasznos, elegendő a termesztőnek.
A felsoroltak alapján a levéltetveket vonzó növényekből érdemes többször vetni, 7-10 naponta, szakaszosan, ezzel folyamatosan rendelkezésre állnak élő, aktív és zsenge részeket tartalmazó, valóban erős vonzással rendelkező tápnövények, amik magukhoz vonzzák az éhes levéltetveket.
A levéltetvek jelenlétét sárga ragadós rovarcsapdákkal is lehet figyelni, gyéríteni, a levéltetvekre fogékony növények közelében hasznos azokból is kifüggeszteni. A csapda már akkor is jelzi a levéltetvek megjelenését, amikor még szabad szemmel nem vennénk észre. Ezek a rovarcsapdák a levéltetveken kívül az esetlegesen megtelepedett liszteskék és levélbolhák megjelenéséről is információt nyújtanak, ezért is értékesek.
Nem szabad kihagyni a levéltetvek természetes ellenségeinek becsalogatását a kertbe, a katicabogarak és lárváik, fátyolka, zengőlégylárvák és fürkészdarazsak levéltetű-fogyasztása felbecsülhetetlen. Tavasztól őszig virágozó, sok növényfajból összeállított állomány segíti megtelepedésüket, és hasznos segítőkké válnak.
Kiemelt kép: Pixabay
