Van-e értelme megtartani a képen látható 6 éves almafámat, amit egyik napról a másikra valamilyen madár kilyuggatott? Kezelhető még vagy kivágjam?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A fadoktorok, a fakopáncsok a fás növényi részekben élő rovarokkal táplálkoznak, a fából „vésik ki” a benne károsító rovarokat. A képen látható almafát is valamelyik fakopáncs mentesítette az abban lakó lárváktól.
Hazánkban több fakopáncs-, azaz harkályfaj él, valamennyi védett madár. Életmódjuk hasonló, leggyakoribb a nagy fakopáncs (Dendrocopos major).
Beszédes nevük van, mint doktorok, gyógyítják a fákat, és mint kopáncsok, csőrükkel kopogtatják a fákat, és a képződő hangokból észlelik a kéreg alatti üregeket, ahol rovarok élnek. Harkály néven is ismertek. Mindenhol élnek, ahol fák előfordulnak, erdőben, ligetekben, parkokban, házikertekben is. Mivel a rovarokkal fertőzött fákban találják meg fontos táplálékukat, elhanyagolt, nem kezelt facsoportokban telepednek meg. Jelenlétükre a fakéreg kopogtatásával hívják fel a figyelmet. Nem csupán a fa belsejében élő rovarok keresése miatt kopogtatnak, hanem azzal jelölik meg életterüket, valamint a hímek azzal csalogatják párzás idején a nőstényeket. Általában nagyobb testű madarak, hosszú, véső alakú csőrükkel hántják le a fakérget, majd vájják ki a fa belső szövetét és hosszan kiölthető nyelvükkel húzzák ki a mélyen élő, akár a fa pusztulását is előidéző rovarokat. Kemény héjú magokat is gyűjtenek, makkot, mogyorót, fenyőtobozokat, azokat résekbe, üregekbe szorítják, majd ott feltörik, hogy belsejét elfogyasszák.
Tavasztól őszig – fióka nevelési időszakban – falombon élő hernyókat, apróbb rovarokat is összegyűjtenek utódaik etetésére.
Az almafáján készült üregekből az olvasható le, hogy nagyméretű rovarok, lárvák éltek a vastag oldalágakban, és csoportosan. Valószínűleg a nagy farontó lepke lárvái, melyek a fában élő lárvák közül a legnagyobbak. Sajnos, amikor a lárvák bent élnek már a fa belsejében, vegyszeres módon nem lehet kártételüket megakadályozni.
Kérdésére a válasz, hogy mi legyen a fa sorsa, az után dönthető el, ha megvizsgálja az üregeket, azok elhelyezkedését, mélységét, kiterjedését. Azt kell felmérnie, hogy statikailag mennyire gyengítették meg a vázágak stabilitását. A vázágaknak évről évre egyre nagyobb lombkorona súlyát és a növekedő gyümölcsök terhét is tartaniuk kell. A kép a vázágaknak csak egyik oldalát mutatja, és alsó sávját, ami alapján ezt nem lehet megítélni. Amelyik ág erősen „átlyuggatott”, a legalsó üreg alatt vissza kell vágni, és a tavasszal kihajtó sok új hajtásból lehet majd az új oldalágat kialakítani.
Ha a fa törzse nem károsodott, a kérge ép, azon nincsenek repedések sem, akkor az is megoldás lehet, hogy az elágazó vázágak alatt vágja vissza a törzsét, és új vázágakat, új koronát nevel az előtörő hajtásokból. Mivel a fa kiterjedt gyökérzettel rendelkezik, ez a folyamat gyorsan fog végbemenni.
Ezt és a többi fáját veszélyeztetik azok a farontó rovarok, amiket a képek alapján nem lehet azonosítani, így védekezési javaslatot sem tudok adni ellenük. Minden esetre a fákat, azok törzsét, vázágait, később a lombját is rendszeresen, 2-3 hetente érdemes alaposan megvizsgálni, bármi észlelt változást csak korán, az elején hatékony orvosolni. A törzs vizsgálata kiemelten fontos.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
