Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A talajuntság a növénytermesztés minden ágában ismert jelenség, amely az egyes, illetve ugyanazon növények azonos területen, ismételt termesztésekor jelentkezik. Leggyakrabban a rózsáknál, illetve az alma, körte, birs, cseresznye, szilva, valamint a málna és a szamóca egyedeinél fordulhat elő.

A talajnak a kimerülése, a talajuntság elsősorban úgynevezett növekedési depresszióban nyilvánul meg, vagyis az új növények rosszul fejlődnek, gyengén hajtanak ki, alig képeznek virágokat, gyümölcsöket. A gyökerek is fejletlenek maradnak, tömörebbek és rozettásan elágaznak, hajszálgyökereik elfeketednek.

Csonthéjasok esetében gyakori a telepítés utáni pusztulás is. A talajuntsághoz vezető okok teljes mértékben még nincsenek tisztázva, de van több tényező, mely valószínűleg kiválthatja. Ezek a tényezők a következők:

Egyik oka lehet az allelopatikus anyagok kiválasztása a gyökérzet által, melyen megtelepedő mikroorganizmusok méreganyagot termelnek, illetve a gyökér által termelt sav önmérgező hatása is kiválthatja. A fajok saját maguk után való telepítése az egyoldalú tápanyag-felhasználás miatt sem ajánlatos.

A talajuntságot a talajban jelenlévő fonálférgek, fitopatogén gombák és baktériumok egyaránt okozhatják. E fajok több gazdanövénnyel is rendelkezhetnek, ezáltal nemcsak egy adott növényt, hanem más növényfajok egyedeit is károsíthatják. Különösen a kórokozók esetében jellemző, hogy szemmel látható tüneteket nem okoznak a föld feletti részeken, ezért így csak a gyökérzet átvizsgálásával mutathatók ki.

A talajuntság kiküszöbölése miatt az adott terület újratelepítése esetében fontos a talaj átfogó vizsgálata, ahol lehetséges ott több évig a terület pihentetése, zöldtrágyanövények ültetése. A talajvizsgálat és az esetleges talajfertőtlenítés is több időt vesz igénybe, ezért jóval előre kell terveznünk és gondolkoznunk.

A megfelelő talajélet fenntartásához elengedhetetlen továbbá a szakszerű talajművelés és a talajvizsgálati eredményekre alapozott tápanyagfeltöltés is. A talajszerkezet fenntartása érdekében a szervesanyag-pótlás is fontos feladat, főként öntözött körülmények között.