A leylandi ciprus sövényünk alján vettük észre, hogy az ágakon lisztszerű réteg van. Mi lehet a gond vele, illetve mit lehetne tenni? Másik probléma, hogy magasra nőtt és szélesre hagyott leylandi sövénysort a korábbi háztulajdonosok nem nyírták rendszeresen, megnyúltak, a fák ágai belül kopaszok, ilyen állapotban kaptuk meg a kertet a ház megvásárlásánál.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A hazai vezetékes és a fúrt kutakból nyert víz általában magas sótartalmú, kalcium, magnézium mellett változóan ugyan, de más elemek aránya is a szükségesnél magasabb. Ezek nem oldott állapotban vannak jelen a vízben, ezért kiválnak a vízből, ez a vízkő. Olyan növényeken, amiknek a felületét gyakran és rendszeresen éri az öntözővíz, azoknak levélzetén szokott láthatóvá válni az arra rárakodó vékony vízkőréteg.
Örökzöld bokrokon – tujáknál, ciprusoknál -, ahol a gyepes felületet szórófejekkel kijuttatott vízzel rendszeresen, nyáron naponta öntözik, és ahol a gyepes terület szélső szórófejeiből víz jut a szomszédos bokrokra, ezeknél előfordul a víz sótartalmának bevonata a bokrok alsó ágain. Jellemző, hogy csupán az alsó ágain találhatók, azokat érik el a laposan öntöző szórófejek, és a bokroknak a gyep felöli oldalán tapasztalható ez a jelenség. A bokrok ellentétes oldalán a bevonat nem látható.
A sókiválás nem csupán esztétikai hiba, a sóréteg bezárja a leveleken található légcserenyílásokat, lassítja a növény légzését, anyagcseréjét. Enyhén savas oldattal ezeket az ágakat javaslom lepermetezni, majd 1-2 óra múlva vízzel lemosni azt a lombjáról. A gyep szélső sávját is öntöző szórófejek működését módosítani, szórásképén állítani indokolt. Tavasszal egyébként is az öntözőrendszert, annak működését ellenőrizni szokták (kell), tisztítani is szükséges! Ezzel egy időben valamennyi szórófej működését, erre tekintettel, egyedileg is javaslom felülvizsgálni.
Az öntözővíz sótartalma a talajba kerülve befolyásolja a talaj összetételét, ami lehet, hogy károsítja is az abban élő növényeket. A sűrűn és nagy vízadaggal öntözött területeken ez előfordulhat. A sótartalom mellett a víz pH-értéke is befolyásolja a kezelt talaj savassági viszonyait. A saját fogású öntözővíz összetételét speciális talajvizsgálatokat végző laboratóriumokban lehet bevizsgáltatni, azok adatai hasznosak a későbbi öntözővíz felhasználási szokásokhoz.
A képen látható leylandi ciprus sövényének méretét javaslom még tovább csökkenteni mind magasságát, mind szélességét tekintve. Ilyen korú növényeknél a metszés utáni látvány sokkoló hatású lehet, de a leylanid ciprus gyorsan regenerálódik, 1-2 éven belül kifejleszti új, dús lombját. A visszametszés hatására a metszési felület alatt új hajtásokat fejleszt – beljebb, a törzshöz közelebb, – és fokozatosan csökken a belső száraz részek aránya. Megéri a fáradozást, a kisebb lomb kisebb vízadaggal is beéri, csökken a növények öntözővíz igénye.
Az örökzöldek az év minden szakában élnek, anyagcseréjük működik, minden évszakban nedves talajt igényelnek, ezt az igényüket teljesíteni kell. Rendszeres öntözést kívánnak a száraz, csapadékmentes periódusokban. Ehhez célszerű alakítani a technikai feltételeket. Mivel a téli hónapokban is szükség lehet a sövénysor öntözésére, a gyep és a leylandi öntözőkörét egymástól függetlenül kell kialakítani és működtetni. Víz mellett tápanyagra is szükségük van a bokroknak, ennek biztosítása sem maradhat el.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
