Van egy kertem, ami szilvafákkal van betelepítve. Ezek kb. 11 éves fák, Elena szilvák. Valami bajuk lehet, mert az előző évben kipusztult 1 db, most pedig további 4-7 fán ugyanazokat a tüneteket tapasztalom. Sárgulnak el a leveleik, gyenge a lombozat, gyümölcs gyakorlatilag nincs rajtuk. Olyan mintha kiszáradna a fa. Nem tudom, hogy mi lehet a baj. A lemosó permetezés mindig megvan, illetve termő időben ami kell a gyümölcsnek permetszer, azt is kifújom.
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Szilvafáiról küldött képei alapján többféle probléma is megállapítható. Az egyik az elhalás, mely a fák egyes részeinek száradásában, féloldalas elhalásában mutatkozik meg. A részleges pusztulás okát nehéz megállapítani, de hátterében gombás fertőzés, pl. a Verticelium dahliae jelenléte is állhat. A betegség a talajból a gyökéren keresztül támad és a vízszállító elemek eltömődését okozza. Gyakran az elhalás, vagyis a hervadás és pusztulás a fákon féloldalasan jelenik meg, melynek oka, hogy a talajban a gyökérzetnek is csak egy része fertőződött meg. A beteg vesszőket, gallyakat, ágakat elfűrészelve jellegzetes belső tüneteket tapasztalhatunk, vagyis a vízszállító szöveteknél apró barna, vagy fekete foltok, csíkok láthatók. A kezdeti tünetek rendszerint sárgulásban, idő előtti lombhullásban, a fás részek felkopaszodásában mutatkoznak meg.
A pusztulás hátterében állhat még talajlakó kártevők jelenléte egyaránt, melyről a talaj pár ásónyom mélyen való felásásával lehet meggyőződni.
A képeken továbbá a levelek sárgulása is látható, mely tápanyagok hiányát mutatja. Többféle mintázatú sárgulás tünetei láthatók, így beazonosításához a hajtáson való jelentkezésük helyének ismerete is szükséges. A magnézium hiánya először az idősebb leveleken látszik meg. Kezdetben a levelek elsődleges oldalerek közötti részei kivilágosodnak, de az erek és az erek menti szövetek színe nem változik. Az erek közti klorotikus foltok nagyobb hiány esetén megnagyobbodnak, majd nekrotizálódnak. Súlyos hiány esetén augusztus végére a hosszú hajtások felkopaszodnak.
A vashiány tünetei a hajtások fiatal levelein jelennek meg elsőként. Kezdetben csak a levélerek közti területeken látható sárgulás formájában jelentkezik, az erek zöldek maradnak, később az erek is sárgulnak. Súlyos esetben a levelek teljesen kifehérednek, majd a levelek szélén a szövetek elhalnak, szabálytalan, barna, nekrotizálódott foltok jelennek meg rajtuk. A vashiányt mutató levelek általában nem hullnak le a fákról a tenyészidőszak alatt.
A hiánytünetek kialakulása többféle okra is visszavezethető, melyet akár a legyengült gyökérzet is kiválthat. A magnézium felvehetősége az erősen lúgos és az erősen savanyú kémhatású talajokban nehézkes, emellett a túl sok mész és a túlzott káliumadagolás is lehet a magnéziumhiány egyik oka. A vas felvehetőségét erősen korlátozza a talaj magas mésztartalma, az aránytalanul magas mangánellátottság, a magas víztartalom, az erős tömörödöttség, levegőtlenség, valamint az alacsony hőmérséklet.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
