Segítséget szeretnék kérni, hogy mit tehetnék? A feketicsi meggyfám ötéves, májusban volt az első év, hogy szépen termett, egészséges volt. Augusztusban viszont az történt, hogy csupa mézga lett a törzse, apró mézgakukacok jöttek ki belőle. A levelei is elkezdtek sárgulni, hullani.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A meggyfára és más csonthéjas fafajra jellemző a fás részek mézgaképződése. A mézga sebeken keresztül szokott kitörni. Ennél a fánál kör alakú, kukacformákban tör elő a mézga, ami nem megszokott megjelenési forma. Valószínűleg kéregszú él a fatörzsben, és annak járatainál nyomul elő a mézga. Tehát a probléma nem a mézga, hanem a fában élő, ott károsító kéregszú a gond.
A szúbogárfajok mind fás növényekben élő, általában apró, hengeres testű, erős rágó szájszervvel rendelkező bogarak. Közülük az egyik legismertebb az erdészetekben, parkokban, sorfákon és kertekben egyaránt előforduló kéregszú. Gyakori fenyőféléken, lombhullató erdei és díszfákon, újabban a szélsőséges időjárás hatására egyre gyakrabban kerti gyümölcsfákon is. Elsősorban a fák kérge alatt, a háncsrétegben és a szállítószövetekben élnek. Jelenlétükre a törzsön látható apró, kerek rágásnyílások (lyukak) és az azokból kihulló finom, barna színű porszerű rágási őrleményük utal. Jellemzően a kéreg elválik a fatesttől, ez is egy árulkodó jele megtelepedésének.
A kifejlett bogarak a kéreg alá rakják petéiket, ahol a bogarak és lárváik fejlődésük alatt járatokat készítenek, és a fa háncsrétegével táplálkoznak. Közben a fa szállítóedényeit is megrágják, ezzel a vízszállítást a levelekhez korlátozzák, vagy meg is szüntetik. Így különböző mértékű száradást okoznak a fakoronában.
A szúbogarak gyakran testük felszínére tapadva növényeket megbetegítő gombaspórákat terjesztenek, azok megtelepedve, szétterjedve faszöveti elhalást idéznek elő.
Igazolták, hogy a kéregszúbogarakat vonzzák a legyengül, stressznek kitett fák, azok illata.
Az egészséges fák gyantatermeléssel képesek „befullasztani” a rágó szúbogarakat, a fa ilyen módon védekezik. Száraz, vízhiányos körülmények között a fák gyantatermelése leáll, nincs elég gyantanyomása a védekezéshez. Öntözés vagy nagyobb eső után megindul az elakadt gyantaképződés, ilyen állapot látható a fájánál.
Védekezés a kéregszú betelepedése után már csak lassítható, kevéssé hatékony.
Eredményes védekezés a kéregszú fertőzésének megelőzése!
A fát rendszeres öntözéssel, tápanyagellátással jó kondícióban kell tartani.
A fertőzött fát még élő állapotában ki kell venni és megsemmisíteni. Meg kell akadályozni, hogy belőle a kifejlett bogarak másik, élő, de gyengélkedő fákba betelepedjenek.
Fertőzött faállományban bevált a csali- vagy fogófák kihelyezése. A frissen kivágott fákra telepednek rá a kiszáradó fákról a szúbogarak, és oda rakják le petéiket. Kis idő múlva a bogarak kifejlődése előtt ezeket meg kell semmisíteni.
A kéregszú kifejlett alakjai ellen – aktív mozgása idején – a fakéreg rovarölő szeres permetezésével a bogárállomány száma gyéríthető, bár ez a beavatkozás alacsony hatékonyságú.
A képen látható vízhiánnyal összefüggő levélsárgulás is a szúfertőzéssel kapcsolatos.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
