Gyümölcs
Gyümölcs

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlásának sajátosságai

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlásának sajátosságai

Agrofórum Online

Magyarországon sokan termelnek csonthéjas gyümölcsöt, azon belül pedig meggyet és cseresznyét, különböző termesztés-technológiák szerint.

A megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérése érdekében ezen gyümölcsök tápanyag-utánpótlására is kellően nagy hangsúlyt kell fektetni.

Mire érdemes odafigyelni, hogyan érdemes a tápanyagot pótolni ezeknél a fajoknál?

Mindkét gyümölcsfaj esetében nagy hangsúly van a megfelelő időben kijuttatott tápanyagon. Fontos a jó összetételű alap- és fejtrágya, amit célszerű a fenológiához igazított lombtrágyával kiegészíteni a vegetáció során több alkalommal.

Sok termelő kételkedik abban, hogy a lombon keresztül kijuttatott műtrágyák dózisa mire is elég, hiszen itt nem nagy mennyiségekről beszélünk. A teljes tápanyag-utánpótlást nem is tudnánk lombon keresztül megoldani. Nem is ez a célunk; ezzel a technológiai elemmel segítjük a növényt, hogy a megfelelő fejlettségi állapotában ahhoz az NPK és mikroelem kombinációhoz jusson, amire a legnagyobb szüksége van.

Cseresznyevirágzás

A meggy és a cseresznye környezeti igénye eltérő, de tápanyagigényük hasonló egymáshoz. Tápanyagfelvételi időszakuk a többi gyümölcsfajhoz képest rövidebb, ezért a megfelelő alap trágyázásról időben kell gondoskodni. A gyümölcsök korán beérnek, ezért nagyon fontos a megfelelő fejtrágyázás, illetve a kiegészítő lombtrágyázás időzítése. Ezen kívül szüret után, a nyári időszakban is nagy gondot kell fordítani a gyümölcsfák megfelelő víz-, tápanyagellátására, hiszen így tudjuk megfelelő kondícióban tartani a növényeinket.

Általánosságban a tápanyag-utánpótlásról:

  1. Mindkét faj klórérzékeny, így mind az alap-, illetve fejtrágya esetén a kálium utánpótlást szulfátos műtrágyákkal kell megoldani.
  2. Fontos a víz- és tápanyagellátás, illetve az időzítés a megfelelő minőség és kondíció eléréséhez. Külön hangsúlyt kell fektetni a mikroelemek szerepére.
  3. Betakarítás után a fákat fel kell tölteni tápanyaggal a következő évi termés megalapozása miatt.
  4. A talaj felső 40-45 cm részéről talajvizsgálati elemzése szükséges a megfelelő összetételű tápanyag-utánpótlás elvégzése miatt. Ezt célszerű évente levélanalízissel kiegészíteni. Így láthatjuk, mit tud felvenni a növény és mire kell odafigyelni a gyökéren és a lombon keresztüli növénytáplálásnál.

Fontos, hogy tisztában legyünk az egyes makro- és mikroelemek növényben betöltött szerepével ezért pár gondolatban érdemes ezt áttekinteni.

Főbb tápelemek szerepe:

Nitrogén elsősorban a levélben, hajtásban, termőrészekben, a gyümölcsben található. Legnagyobb igény rá az intenzív növekedési időszakban, illetve a gyümölcsfejlődés idején van. Rossz nitrogén-ellátottság esetén rügy-differenciálódási zavarok léphetnek fel. Gyengül a gyümölcsök kötődése és erős gyümölcshullás léphet fel. A két faj közül a meggy igényesebb a jó nitrogén ellátásra.

Hiány esetén a levelek aprók, halványzöld színűek, keskenyek. Hamar narancsvörös színbe mennek át és gyorsan lehullanak az ágakról. Így kevés termőrügy alakul ki, kevesebb a virág, kisebbek a termések és halványabb a színük is.

Nitrogén-túladagolás esetén a fák fogékonyabbá válnak a betegségekre, fagyokkal szemben kevésbé ellenállóak a termés színe és íze gyengébbé válhat.

Foszfor a növények generatív szerveinek kialakulása szempontjából játszik nagy szerepet, egyenletes ellátása azonban az egész növény fejlődése szempontjából fontos. Legnagyobb igény rá a kezdeti fejlődés időszakában van. Hiány esetén növekedési zavarok lépnek fel, a lomb sötétzölddé majd vörössé változik.

Kálium a gyümölcsfák esetében a legnagyobb mennyiségben felvett tápelem. Fontos szerepet játszik a vízháztartásban, segít a fagy elleni védekezőképesség növelésében. Segít a betegségekkel szembeni ellenállóságban is. A termés minőségi paramétereinek fő meghatározója, de hiány esetén a hozam és a minőség is csökken. A kijuttatott kálium mennyiségét a nitrogénhez viszonyítjuk. Ott, ahol nagyobb mennyiségű nitrogénnel dolgozunk természetesen a kálium arányát is emelni kell.

Felvétele a vegetációs idő előrehaladtával növekszik, a cseresznye különösen igényes a megfelelő káliumellátásra.

Hiány esetén a levelek felfelé besodródnak a levélszélek bebarnulnak majd ezek a foltok összeolvadnak.

Kalcium: élettani szempontok mellett a gyümölcsök pulton tarthatóságát leginkább befolyásoló elem. Hiánya esetén a fiatal levelek csúcsának elhalása jelentkezik. Túladagolása esetén Ca antagonizmus, azaz vashiány tünetei jelentkezhetnek. Túlzott jelenléte gátolhatja Mg, B, Mn, Zn, Cu felvételét.

Magnézium: hiány esetén a levél érközök erős sárgulása majd elhalása következik be, általában a főér mentén két oldalon.

Bórhiány esetén rossz a színeződés, rossz a kötődés, a fiatal levelek kicsik, sárgulnak, a hajtáscsúcsok torzultak, elhalnak.

Rézhiány esetén a levelek növekedése leáll, a levélszélek felpördülésével levélhullás kezdődik. A hajtáson csúcsszáradás jelentkezik, ún. „bosszorkányseprűség” alakul ki.

Vashiány klorózis: a legfiatalabb leveleken kezdődik a sárgulás. A levelek lehullása után extrém esetben az ágak elhalása is bekövetkezhet.

Mangánhiány: finom érközi sárgulás, ami hasonlít a kezdődő vashiányra, de a mangán hiánya nem a legfiatalabb leveleken kezdődik. A sárgulás erősödésével úgynevezett hálós klorózis alakul ki, zöld erekkel, majd sárgásfehér pettyezettség is jellemző lehet.

Cinkhiány: általános tünete az aprólevelűség és a rozettás levélállás. A kis levelek teljesen sárgultak mereven felállóak, görbültek, töredezettek. A fő- és az oldalerek zöldek maradnak. Ez a hiány rossz hatással van a virágzásra és a terméskötödésre.

Meggyel teli fa – a szerző felvételei

Összefoglalva a meggy tehát jobban érzékeny a nitrogénellátásra, de természetesen egyes fajták között vannak különbségek. A nitrogénhiány a hajtás és a termővesszők arányával áll összefüggésben, mivel azok a fajták, amelyek rövid termővesszőket képeznek, relatíve több nitrogént igényelnek, hogy megfelelő arányban képződjenek hosszabb hajtások is a termőegyensúly fenntartásához. Igazolták, hogy a korona belsejében csak akkor képződnek virágrügyek, ha a hajtások leveleinek nitrogéntartalma megfelelő. A kijutatott nitrogén mennyiségét a metszés módjával és erősségével, valamint a hajtásnövekedéssel is össze kell hangolni.

Kisebb adag kell, ha a növekedés eléri az 50-60 cm, itt felléphetnek problémák a gyümölcs húskeménységével, illetve érésével.

Nagyobb mennyiségre van szükség, ha a hajtásnövekedés 20-25 cm hosszúságot ér csak el. Itt nagyon fontos, hogy a kijuttatott műtrágya a növekedési időszakban kerüljön ki a növény számára. Itt ki kell emelni a mikroelem pótlást is, hiszen számtalan biokémiai folyamatban szerepet játszanak.

Káliumból sokat használnak fel a meggyfák, hiány esetén legyengülnek a fák, a termőképességük csökken. Fajta és termőhely függő, de a nitrogénadag emelésénél célszerű a káliumadagokat is növelni.

Foszfor esetében a túladagolás elkerülésére érdemes odafigyelni, különösen meszes talajokon, mert cinkhiányt idézhet elő. Ennek az elemnek a hiányára pedig különösen érzékeny a meggy.

A meggy a mikroelemek közül érzékeny még a vas- és a mangánhiányára, ez levegőtlen, illetve nagy mésztartalmú talajokon jelenthet problémát. Ezen mikroelemek pótlása kelatizált lombtrágyákkal jól kezelhető.

Mindkét faj viszonylag N- és K-igényesnek mondható, a megfelelő termés eléréséhez szükséges a megfelelő N/K arány.

Cseresznyénél ki kell térni az éréskor lehulló csapadék hatására bekövetkező termésrepedésre. Ez komoly károkat okozhat még egy jól ellátott állományban is. Itt nagy gondot kell fordítani a megfelelő időben és módon elvégzett kalciumpótlásra. Ezt már a gyümölcsnövekedés időszakától, fajtától függően, több alakalommal is célszerű elvégezni. Ebben az időszakban ezt lombon keresztül tudjuk a leghatékonyabban kijuttatni.

Az alma növényvédelmének sarkalatos pontjai

Az almáról nem csak azért kell külön beszélnünk, mert a legnagyobb jelentőségű gyümölcsünk, hanem mert meglehetősen sok kórokozója, kártevője van. Emiatt az almát átlagosan évente 10-12 permetezéssel javasolt kezelni, ha piacos terméket szeretnénk elérni

Az alma tápanyag-utánpótlása

Legkedveltebb gyümölcsünk tápanyag-utánpótlása nemcsak a növény egészsége miatt fontos, így érhetünk el megfelelő fizikai tulajdonságokat a gyümölcsnél, jó ízt és eltarthatóságot is.

A mézbogyó termesztése

A mézbogyó egy lombhullató bokor. Kora tavasszal nyíló sárgásfehér virágai vannak. Kerekded, vagy megnyúlt alakú, hamvas termései kék színűek, éretten enyhén kesernyés (fanyar) édes ízűek.

Tapasztalatok az intenzív kajszitermesztésről egy hazai ültetvényben

Bikalon kajszit, nektarint, cseresznyét és kevés szamócát termesztenek. A legfontosabb cél és a vezérelv az intenzív művelésmódon alapuló termesztés.

Harminc magyar bor került be a diplomácia borválogatásába

A borokat szakmai zsűri választja ki minden évben, kizárólag magyar szőlő- és borfajták kerültek a válogatásba, például a kadarka, a kéknyelű, az Irsai Olivér, vagy a furmint.

2018. február 13. 09:25

Továbbra is időszerű a monília elleni védelem a csonthéjasokban

Az átlagosnál melegebb időben a gyümölcsfélék zöme már elvirágzott, most a terméskezdemények tisztulása folyik.

2018. május 3. 07:06

Precíziós fejtrágyázás

Az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőségünk adódik kalászos és kapás szántóföldi kultúrákban aktuális igény szerint, valós idejű, helyspecifikus tápanyag-ellátásra.

2018. április 24. 06:20

8,5 milliárd forint jut évente a borászat fejlesztésére

Magyarországon 2010 óta 20 ezer hektárnyi szőlőültetvény újult meg, 1500-2000 hektárral nőtt a szőlőterület, a ténylegesen betelepített terület 80 ezer hektár.

2018. március 6. 12:54