Múlt hét végén került megrendezésre a jubileumát ünneplő Keceli Meggyfesztivál, melynek első napján egy igazán színvonalas szakmai konferencián lehettem első előadó és mint ebből adódik, egy kicsit a napi „kitárgyalnivaló” fő téma bedobója.
A fő téma pedig mi lehetne más egy ilyen nívós napon, mint a termelés színvonalát leginkább befolyásoló külső tényezők problematikája: a változó klíma és az ezt követő egyéb releváns, időszerű gondolatok.
Keceli meggyfesztivál logója (a szakmai nap eseményei: https://www.facebook.com/events/369252473936895/)
Megéri-e a meglévő ültetvényekbe energiát (pénzt, időt) fektetni? Milyen új irányvonal jön a nagyobb meggytermesztő országok felől? Mik befolyásolják a piacot és az árat? Mit tehetünk az ültetvényeink egészségesebb talajáért? Mi szabja meg a növényvédelem jövőjét ebben a szegmensben? Milyen egyéb alternatívái vannak a termelőknek egy rosszabb szezonban, hogy csökkentsék a veszteséget?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ és meggyőződésem, hogy a konferencia végeztével sem értek véget a felvetődő kérdések, ezeket vitték magukkal a résztvevők továbbgondolásra, tovább-beszélgetésre.
Az biztos, hogy idén (is) különleges meggyszezonról beszélhetünk, a tavalyi szintén extremitásban kiemelkedő év után ez a tavasz hozott bőven meglepetést. Ezek nem csak a növényvédelmet, nem csak a minőséget, de az árat és a piac alakulását is befolyásolják.
Az aszályos évkezdet nem tett jót a virágzás indulásának, a légköri aszályban a száraz bibék megtermékenyülése szinte esélytelen volt, amin tovább rontott a főbb fajták virágzása közbeni hűvös, szeles idő, a fagyos éjszakák, majd a hirtelen nagy mennyiségű csapadékot hozó május. A virágzás során láthattunk amorf virágokat, láthattunk duplán stresszvirágzást, láthattunk fagykárokat, pedig mindamellett szinte tömve voltak a meggyfák virággal.
Aztán látszott az is, hogy üresek maradtak, terméketlenül potyogtak le a fákról és az „utolsó” reménységünk az ilyen körülmények között is jól kötött érdi bőtermő is a május közepén kezdett tisztulását mintha nem akarná befejezni. Nem segített az igazságtalanul a legszebb ültetvényeken áthaladó jégeső sem; valamint a szűnni nem akaró májusi esők, amik bizony repeszteni kezdték a gyümölcsöt. A szakma képviselői óvatosan már május elején pedzegették, hogy bizony kevés termés lesz, mostanra úgy becsüljük, hogy az akkor mondott 30%-os veszteség nem fejezi ki az igazságot. A szakmai nap résztvevői is 40% körülire tették a termésmennyiség csökkenését (a mostani állapot szerint) egy átlagos évhez képest.
Extrém időjárási körülmények jellemezték az idei tavaszt
Ebből kiindulva és a felvevő piacot és annak helyzetét, valamint a többi meggytermesztő ország idei termelési kapacitását elemezve Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke végül kimondta a 160-170 Ft-os várható induló felvásárlói árat, de hangsúlyozta, hogy ez nem hivatalos közlés, csupán egy óvatos kalkuláció. Juhos Csaba, a Fresh Fruit Tész elnöke, a rendezvény főszervezője ennél bizakodóbb. A jelen piaci helyzetet elemezve a kereskedelmi oldalról ő úgy becsül, hogy 200 Ft (+/- 10%) lesz az induló ár, amennyit a termelők kaphatnak kilónként a meggyért.
Részlet Dr. Apáti Ferenc előadásából
A fennmaradó gyümölcsről is beszéltünk, hiszen fontos növényvédelmi szempont, hogy a nem jól sikerült szezonokban is tovább kell látnunk az aktuális éven és a jövőre felkészülve a fák egészségének megőrzése szempontjából fontos beavatkozások várnak még rájuk: az el nem adott gyümölcsöt is el kell távolítani a fákról, ne adjunk fertőzési gócot a jövő évi termésünknek. Figyelniük kell arra is, hogy a lombozatot minél tovább tartsák egészségesen, valamint hamarosan esedékes lesz a rügydifferenciálódás alatti tápanyagfeltöltés, amiről tavaly már itt írtam részletesebben: https://gazdahely.hu/szuret-utani-teendok-a-gyumolcsosokben/.
Vargáné Topor Erika, a Kertportál magazin főszerkesztője pedig arra biztatta a termelőket, hogy ne hagyjanak termést kárba veszni. Saját példáján mesélte el, hogy mennyi különbség van a friss termék és a feldolgozott termék piaci ára között, valamint elemezte, hogy mennyi pozitív hozadéka van a feldolgozás felé nyitásnak is. Kérte, hogy ne kezdjék el rögtön nagyban, nem Európa meghódítása a cél, de kicsiben próbálják ki, hogy a másod-harmadosztályú eladhatatlan meggyből például lekvárt főznek. Azért ezt hozta példának, mert logikusan lekvárt bárki képes készíteni, viszont sokszoros bevételre számíthat az, aki 1 kg meggyet lekvárként értékesít, mintha ugyanazt friss piacra adná.
Vargáné Topor Erika hangsúlyozta előadásában, hogy a feldolgozással nagyobb árrés érhető el, valamint egész éves bevételt ad, nem csak szezonálisat
A meggy szakmai nap fő megállapítása, hogy rendkívül sürgető feladat lenne egy szakmai és szakmaközi összefogás a termelők, a kereskedők és minden érdekelt szegmens részéről. Ezt pedig a jelenlegi szezonon is egyértelműen látható időjárási szélsőségek, az éppen zajló klímaváltozás teszi még sürgetőbbé. A változást pedig nem lehet a berögzült mintákkal követni, igenis változni kell a szegmens minden résztvevőjének is!
„Változás nélkül lehetetlen a haladás és aki képtelen módosítani a véleményét, semmin sem tud változtatni!”
(George Bernard Shaw)
