Eddig sosem látott foltokat vettem észre az almafa levelein. Néhány mm nagyságúak, a levelek hátoldalán találhatók csupán, vörösbarnák, szöszösek, rovart nem láttam benne. Sehol nem találtam nyomát a szakirodalomban. Tudnának segíteni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Azért nem találta nyomát ennek a tünetnek, mert valóban ritka, bár a szakemberek által ismert. Alma gubacsatka a kártevő (Aculus schlechtendali). A kártevő neve kissé félrevezető, mivel a gubacsatkákhoz tartozik, de valójában nem képez gubacsot. Egy mikroszkopikus méretű, szabad szemmel nem látható atkafaj, amely elsősorban az almatermésűek (alma- és körtefa) levelein fejlődik ki. Az étkezési almákon kívül a díszalmafákon is és vadalmákon is előfordulhat. Elsősorban házikertekben számíthatunk fellépésére, olyan fáknál, állományban, ahol kevés kémiai beavatkozás, kezelés történik. Hazánkban és Európában is előforduló atkafajról van szó.
Gubacsatkák tipikusan azok a kártevők, melyek szabad szemmel nem láthatók, jelenlétükről csak az okozott kártétel, az okozott elváltozások után lehet tudomást szerezni.
Mint minden atka, ezek is szívogatással táplálkoznak, a növények sejtjeiből veszik fel a sejtnedvet, annak nyomán fejlődnek ki a szöszökkel, erős szőrözöttséggel borított néhány mm nagyságú foltok. A foltok mindig a levelek hátoldalán fejlődnek ki, és a levél színén a levéllemez kissé kidomborodik. A szöszök vörösbarnák, amik megbarnulnak, rozsdás színt vesznek fel. A szívogatott levelek legyengülnek, sárgulnak, a foltok mentén elhalnak, az érintett levelek idő előtt lehullanak. A fiatal hajtások zsenge levelein gyakoriak. A levelek számának erős csökkenése a fák teljesítményét gyengíti, lecsökken a lomb növekedése, és a terméshozama is csökkenhet.
Az alma gubacsatka évente több, 3-5 nemzedéket nevel ki az éghajlattól függően, elsősorban a hőmérséklet befolyásolja, tehát tavasztól nyár végéig többször rajzik. A kifejlett nőstény atka rakja le petéit a fiatal levelek fonákára és a rügyek közelébe. A kifejlett atkák 0,2 mm nagyságúak, hosszúkásak, orsó alakúak, áttetszők. Észlelésükhöz legalább 15x nagyítású lencse szükséges.
A többi gubacsatka-fajhoz hasonlóan az alma gubacsatka kifejlett nőstény alakban telel át a rügypikkelyek alatt és a fák kéregrepedéseiben. Majd tavasszal, a rügyfakadással egyidőben aktivizálódik, és kezdi meg szívogatását. A rügyekből kibújó atkák szaporodni kezdenek, ezt követően szétszélednek a lombon.
Kémiai védekezés ellenük télen, a fák nyugalmi időszakában olajos szerekkel lemosó permetezést alkalmazva sikeres. Tavasztól a szaporodásuk alatt pedig, májustól augusztusig, amikor szabadon élnek a hajtásokon, leveleken, speciális atkaölő szerekkel (Ortus, Nissorun, Flumite) eredményes. Mivel ebben a fázisban a növények felületén az atkák elérhetők, az elemi kéntartalmú készítményekkel is gyéríthetők. Ha a rügyzáródás idején nem történik ellenük védekezés, a rügyekbe a pikkelylevelek záródása előtt behúzódó gubacsatkák akadálymentesen át fognak ott telelni.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
