Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A talajjavítás célja a termékenységet kedvezőtlenül befolyásoló tulajdonságok megváltoztatása, káros folyamatok szerepének csökkentése. A talaj termékenységét gátló legfontosabb tényezők: a savanyú kémhatás, a szikesség, a nagy homoktartalom stb.. A kémiai talajjavítás során a talaj kedvezőtlen kémiai tulajdonságainak megszüntetése, jobbá tétele a célunk. A talaj pH értéke alapjaiban határozza meg az egyes növényi kultúrák termeszthetőségét, hiszen minden növénynek van egy meghatározott pH-optimuma, amelyen fejlődése megfelelő, és ezt a talajok javításánál figyelembe kell venni.

A savanyú talajok esetében egyes tápanyagok felvehetősége is csökken, éppen ezért a tápanyag-utánpótlás tervezésében is érdemes ezt figyelembe vennünk, amennyiben tudomásunk van róla, hiszen így a termesztett növények a szükséges tápanyag-mennyiségeket megkapják, és elkerülhető termésmennyiségük csökkenése. Előfordulhat, hogy hosszú éveken keresztül nem tudunk e problémáról és talajunk elsavanyodik, ekkor már csak nagy költséggel csökkenthető a kár. A meszezéssel (CaCO₃-tartalmú anyagok talajba juttatásával) a nagymértékű savanyúság és telítetlenség megszüntetése vagy csökkentése, illetve a kolloidok Ca-telítettségének biztosítása a célunk. Lúgos kémhatású szikes talajok kémiai javítására gipsztartalmú anyagokat lehet használni.

A homoktalajokra jellemző, hogy vízgazdálkodásuk, vízvisszatartó- és tápanyag-szolgáltató képességük is rossz, hiszen szemcseméretük 0,5-2 mm közötti. Ezért minden (szélsőségektől és szennyezésektől mentes) javítóanyag, ami ennél kisebb szemcseméretű a homoktalajba keverhető, hiszen pozitívan hathat termékenységére. Javítóanyagként élelmiszeripari, vagy szerves iszapok, hígtrágyák, szervestrágyák, komposztok, illetve a zöldtrágya-növények egyaránt felhasználhatók.