Mikor vethetem el szabadföldbe az uborkát? Hogyan történjen a vetés? Mire érdemes odafigyelni?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Az uborka állandó helyre vetéssel, valamint palántázással egyaránt szaporítható zöldségfajunk. Melegigényes fajnak tekinthető, ezáltal kertbe történő vetését április végénél, május elejénél hamarabb nem szokás megkezdeni. A palánták felnevelése sem tart hosszú ideig, hiszen mindössze négy hetes időtartam alatt fejlett palántákat kaphatunk magjaiból.
A magvetést csak előzetesen elkészített, gyommentes, aprómorzsás szerkezetű, nyirkos talajba szabad elvégezni. Legjobb, ha már az ősz folyamán megtörtént a talaj szerves anyaggal, komposzttal való feltöltése is. Az uborka számára kiválasztott kertrészünk legyen napos, meleg, könnyen öntözhető. A magok vetési mélysége 2-3 cm-es, a tőtávolság pedig 20-30 cm közötti legyen. A vetést kövesse a magok takarása, majd alapos beöntözése (15-20 mm). A csírázás csak úgy érhető el, ha a magokat állandóan nedvesen tartjuk, ezáltal a talaj feszínét kicserepesedni nem hagyjuk. Az uborka a vegetációs időszak többi részében is sok vizet kíván, melyet a gyökerek levegőigényessége miatt inkább gyakrabban, kis vízadagokban juttassunk ki!
Legkésőbb a vetés után ajánlatos az uborkának szánt támasztékot is elkészíteni, amennyiben ez nem áll még rendelkezésünkre. Támaszték melletti uborkatermesztés leginkább szélvédett területeken valósítható meg, olyan uborkafajtával, mely erőteljes növekedési eréllyel rendelkezik. A támasztékra futtatott termesztésből ugyanis számos előnyünk származhat. Az így nevelt növények fejlődésük során több fényhez jutnak, terméseik kevésbé lesznek talajjal szennyezettek, illetve a növény jobb szellőzöttsége miatt a kórokozók megtelepedésére is kisebb mértékben kell számítanunk.
Jelentős károkat tud okozni az állományban a peronoszpóra, a lisztharmat, de a pszeudomonászos betegség megjelenése is. A betegségek elleni védekezés alapja a megelőzés, melyet a vetésforgó betartásával, kevésbé fogékony vagy rezisztens fajták termesztésével, csávázott vetőmaggal történő szaporítással érhetünk el. A támaszték melletti termesztésnél általában nagyobb hozammal is számolhatunk, így ennek kialakításának költségei az évek során lassan meg is térülnek.
Kiemelt kép: Pixabay
