Mikor kezdjem el kertem számára a zöldségek magvetését palántaneveléshez, milyen sorrendben? Ebben tudnának segíteni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A ház körüli zöldségfélék palántáinak nevelési sorrendjét elsősorban a növények hőmérsékleti igénye határozza meg. De mellette az is számít, hogy milyen helyen tudja nevelni a magból kikelt csíranövényeket, később pedig a palántákat. Palántanevelésnél is figyelembe kell venni a nevelt növény hőmérsékleti igényét: a hidegtűrőkkel együtt nem lehet nevelni a melegigényesek palántáit, a hűvöset igénylők melegben felnyurgulnak, erőtlenekké válnak, míg a melegigényesek a hűvös helyen nem növekednek, visszamaradnak, gyakran megfertőzi ezeket a palántadőlés betegsége. Befolyásolja a magvetés idejét a felhasználás, azaz a kiültetés helye és ideje, fólia alatt vagy szabadban fogja majd nevelni azokat.
Ha gyorsan, lendületesen növekedő, egészséges palántákat szeretnénk, biztosítani kell a magvetés és palántanövények hőmérsékleti, víz- és fényigényét, azok összhangját. A megfelelő hőmérsékletet fűtéssel, a talaj nedvességét öntözéssel, a hiányzó fényt pótvilágítással lehet biztosítani. Fontos a növények egészségének érdekében a kórokozóktól mentes és a szükséges tápanyagokat is tartalmazó talaj.
A palántanevelést február közepén szokták lakásban, ház körül elkezdeni a chili paprikákkal és gumós zellerrel. Néhány zellertövet érdemesebb palántaként megvásárolni kertészetekben. Február utolsó harmadában következik a hagyományos étkezési paprikák és a padlizsán vetése, hosszú ideig kell majd nevelni őket, mivel kiültetésük szabadba csak a májusi fagyok után biztonságos. A káposztafélék magvetését is ekkor kell indítani. Március elejétől a paradicsommagokat is lehet kezdeni vetni. Mivel sokféle növekedési típusú paradicsom van termesztésben, a hosszú tenyészidejű fajtákkal érdemes kezdeni. A gyorsan virágokat képező fajtákra 1-2 héttel később kerülhet sor. A fólia alatti paradicsomtermesztésnél szintén korán, már februárban kell magjaikat elvetni palántaneveléshez. Uborka, dinnyefélék magjait április elején szokták elvetni a palántaneveléshez.
A szabadföldi magvetés is február közepe után indul, a talaj hőmérséklete a magvetés mélységében érje el legalább a 10 °C-t. A talaj előkészítés után legyen morzsalékos. A vetési sort a salátafélék után a spenót, a retkek, a duggatással szaporított hagymafélék, a zöldborsó, gyökérzöldségek (petrezselyem, sárgarépa, cékla), sóska, káposztafélék követik március végéig. A tavaszi hűvös időjárás miatt gyakran későbbre csúszik a vetés ideje, de ez soha nem jelent gondot, későbbi vetés esetén a növények gyorsan behozzák a lemaradásukat. Április elején történik a burgonyagumók földbe helyezése, majd április végétől, amikor a talaj kellően felmelegedik a tökfélék, a kukorica és babok vetése következhet.
A válaszomban felsorolt zöldségfélék csírázása a következő hőmérsékleti tartományokban történik:
| Borsó, gyökérzöldségek, sóska, spenót, retek | 8-25 °C |
| Káposztafélék | 8-20 °C |
| Fokhagyma, hagymák, zeller | 15-25 °C |
| Kukorica, tökfélék, bab | 15-35 °C |
| Dinnyék, uborka, paprika, padlizsán | 18-35 °C |
Az első szám a minimum hőmérsékletet mutatja, azon az értéken a csírázás vontatott, ilyen körülmények között sok mag nem csírázik ki, elpusztul a földben. Dinamikus, gyors kelés a középértékeknél vagy afölött várható. Ezért nem érdemes a vetést elsietni.
