Mitől pöndörödnek a paradicsompalánta levelei?
P. Zsuzsanna kérdése: A paradicsompalántáimon 3 hete az új levelek elkezdtek bepöndörödni. Később, kb. 1 hétre rá újabb tünetek jelentek meg: hajtásvég duzzad a balkon fajtáknál főként, levélér párhuzamossá vált a már kifejlett leveleken (nincs perzselés a leveleken, van amiken már a virágbimbók is megjelentek). Az összes paradicsom palántán mutatkoznak a tünetek (nagyjából 120 db, 9 különböző fajta). Lekezeltem őket Megafol biostimulátorral 2 hete (permeteztem az egész növényt), de a felső levelek alatt lévők is elkezdtek lassan bepöndörödni a levél szélétől az erek irányába. Hosszas kutatás után kiderült, hogy valószínűleg herbicid sodródott a levelekre, mikor kitettem őket megedződni a kertbe. A 2,4-D típusú gyomirtókról találtam azt az információt, hogy egyfajta növekedési hormon (auxin) helyettesítőként bekerül a levélen keresztül a növénybe, torz növekedést idézve elő. A kimenetel a szennyezés mértékétől is függ. Fagyosszentek után kiültetném őket, mert a hajtáscsúcsokat leszámítva nagyon stramm palánták, de nem tudom, hogy ha terem, a termés biztonságosan fogyasztható-e? Számít-e, ha a hajtáscsúcsokat lemetszem, és az oldalhajtásokat hagyom tovább nőni? A földjébe bekerül/felhalmozódik-e a herbicid, ami miatt jövőre nem lehet ugyanoda ültetni más herbicidre érzékeny növényeket?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Zsuzsanna!
A paradicsomot a 2,4-D hatóanyagú gyomirtó szer okozta elsodródás szempontjából az egyik legérzékenyebb növénynek tekintik. A paradicsom 2,4-D-vel szembeni toleranciája a növény életkorával párhuzamosa növekszik, tehát palántakorban egy kisebb dózis is akár a növény pusztulásához vezethet. A szintetikus auxinok közül a gyomirtó szerek hatóanyaga a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, melyet, egyéves és évelő kétszikű gyomok ellen elsősorban egyszikű kultúrákban alkalmaznak.
Az egyszikű növények morfológiai adottságaik miatt csak igen kis mennyiségben veszik fel, így nem pusztulnak el. A hormonhatású herbicidek a kultúrnövényeken túlzott mértékű sejtburjánzást, növekedési zavarokat, a föld feletti hajtások vastagodását, a csúcsi növekedés leállását, üvegesedést, csavarodást, levél deformációt és csalánlevelűséget is okozhatnak. Amennyiben ténylegesen herbicid elsodródás a probléma okozója, más a kertjében megtalálható kétszikű növényeken is, a fentebb említett tünetek valamelyikét kell tapasztalnia.
A hormonhatású készítményeket a növények a levelükön keresztül veszik fel, a növényekben viszonylag gyorsan elbomlanak, ezért az élelmiszerekben ritkán mutathatók ki, tehát mire a paradicsom termést érlel, fogyasztásának ez nem lehet akadálya. Bomlása a talajban is gyorsan végbe megy. Az átlagos talajtípusokban 4 és 7 nap között alakul a felezési ideje, extrém estekben, pl. savas talajokban a 6 hetet is elérheti. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a talaj szervesanyag tartalma, valamint a magasabb hőmérséklet a szer gyorsabb lebomlását idézi elő. A következő évre tervezett veteménynek ezáltal a készítmény elsodródása és fennmaradása nem lehet akadálya.
A palánták hajtásvégeinek levágását nem ajánlanám, csak abban az esetben, ha száradás, elhalás tüneteit mutatja. A csúcsi növekedés leállása, tehát a hajtásvég teljes pusztulása a növényeket ért gyomirtó szer dózis függvénye is, így kisebb permetlé mennyiség hatására akár a növények jelentősebb károsodása nélkül tovább élhetnek, regenerálódhatnak.
Az elsodródott herbicid származásáról levelében nem számol be, azonban legyen szó szántóföldi, zöldség- vagy akár gyümölcskultúrákról a gazdának minden esetben az elsodródás megakadályozására nagy gondot kell fordítania a saját és a környezet védelme érdekében is!
