J. Attiláné kérdése: Néhány virágom cserepében a talajon apró, fehéres rovarokat látok, melyek néha ugrálnak. Félek, hogy a többire is átterjednek. Mik ezek, hogyan irthatom ki?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Szobai növények talaján gyakran el szoktak szaporodni az úgynevezett Collembola-k, magyar nevük ugróvillások. Ebbe az ízeltlábúakhoz tartozó ősrovar csoportba, a világon mintegy 8 ezer faj tartozik, hazánkban is számos faja él.
A kérdésében felvetett esetben talajban élő ugróvillás fajról van szó. Erdei talajokban őshonosak, a talaj felső néhány cm-es rétegében és korhadó anyagokban is élnek. Magas légnedvességű körülményeket igényelnek, bomló szerves anyagokat és gombafonalakat fogyasztanak Általában kisméretűek, a cserepekben élők 0,5 – 2 mm közöttiek, alig észlelhetők, testük hengeres, gyakran szőrözött. Színük fehéres, szürkés. Fejükön jól látható 2 csápjuk és 2 összetett szemük figyelhető meg. Tor részükön három pár láb található, potrohukon, annak 4. szelvényén fejlődik ki a sajátságos szervük az ugróvilla.
Az ugróvilla nyugalmi helyzetben a rovar potroha alatt, potrohhoz simulva helyezkedik el, helyváltoztatáskor a rovar annak izmait megfeszíti, az ugróvilla felcsapódik a talajfelszínre. Ez az erő a rovart felpattintja, majd lezuhan a föld felszínére. A pici rovar pattogó, szokatlan mozgása szokta a kártevőre felhívni a figyelmet. Ez a sajátságos helyváltoztatás különösen intenzív a növények talajának öntözésekor. Az ugróvillások fejlődésük során sokszor vedlenek, levedlett ezüstös színű bőrük a föld felszínén ott maradnak, jelzik jelenlétüket.
Az ugróvillásak élő növényi résszel nem táplálkoznak, csak korhadó, bomló növényi részeket fogyasztanak. Olyan ültető földben szokott elszaporodni, mely sok, még nem teljesen lebomlott növényi részt tartalmaz és a virágok „túlgondoskodása” miatt annak talaját gyakran, túl gyakran öntözik.
Védekezés = öntözési szokások megváltoztatása
Általában segíteni szokott már az is, ha a fertőzött virágcserép talaját a korábbinál ritkábban és kevesebb vízzel öntözik. A cserépben a föld ne legyen állandóan nedves, hagyni kell rövid időre kiszáradni.. Ha mégis felszaporodnának az ugróvillások a védekezés legegyszerűbb módja a növény átültetése új, korábban nem használt talajba. Átültetés előtt a virág gyökeréről szobahőmérsékletű langyos vízben – lebegtetéssel – minden korábbi talajt le kell áztatni, és ha a régi cserepet használja fel, azt is alaposan, forró vízzel és mosogatószerrel le kell dörzsölni, megtisztítani. Így lehet megelőzni az ugróvillások betelepülését az új ültető földbe.
