Almafámon fehér, vatta szerű telepek jelentek meg a friss hajtásokon. Milyen károsító lehet ez és hogy kell védekeznem ellene?
Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa
Tisztelt Olvasó!
Az ön almafája vesszőjét vértetű szívogatja. A vértetű kizárólag az almafa kártevője, régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt. Később sokat veszített jelentőségéből. Az almafa hajtásain, valamint idősebb fás részek sebhelyeinek szélén fehér vattabevonat látható. Ha egy ilyen vattaszerű csomót óvatosan megpiszkálunk, a fehér bevonat alatt levéltetvekhez hasonló, szürkés álatkákat találunk. A szétnyomott állatok vérpiros színűek, innen származik a magyar neve: vértetű. A vértetű nemcsak az alma hajtását vesszőjét, hanem az almafa gyökerét is károsítja. A gyökereken kártétele jelentősebb. A gyökereken áttelelő tetvek egy része a fa koronájába vándorol.
Évente több nemzedéke van. A szárnyatlan egyedek vörösesbarna színűek, fehér viaszszálakból álló bevonattal borítottak. A szárnyasak feketék, sötétbarna potrohúak. A lárvák születésekor kb. 1 mm hosszúak, csupaszok, csak növekedésük során választják ki a testüket betakaró viaszváladékot. A fehér viaszváladék jellemző a vértetűre és a nyomásra kibuggyanó vérvörös nedv. Csak az egész fiatal és az éppen vándorúton lévő vértetveknek nincs védő viaszburkuk. A vértetű különösen kedveli a széltől, esőtől védett helyeket, ezért a korona belsejében szaporodik el legjobban.
Kártétele részben a fa nedveinek elvonására, részben a fába bocsátott nyál mérgező hatására vezethető vissza. Nyálának hatására a fertőzött részeken szövetburjánzások keletkeznek. Ezeken a hajtásokon hepehupás, felrepedő daganatok, a fás részeken a sebek helyén rákos képződményeket figyelhetünk meg. A sebhelyek szívásával megakadályozza a sebek behegedését, így okozza az úgynevezett vértetűrák képződését.
Védekezés
Jó hír, hogy nagyon régóta (1920) ismert természetes ellensége, a vértetű-fürkész. A vértetűfürkész tojásait egyesével a vértetű testébe helyezi el. A kikelő lárva fejlődése során teljesen feléli azt, annak kiüresedett bőrében alakul bábbá, majd a kifejlődött fürkész az elpusztult vértetű háti részén kerek lyukat rágva elhagyja fejlődése helyét.
A vértetű telepeket rovarölőszerrel történő ecseteléssel pusztíthatjuk el. A fürkészszel meglátogatott részeket így meg tudjuk menteni, szemben a teljes permetezéssel.
