Tavaly és idén tavasszal is erősen levéltetvesek lettek kajszibarackfáim. Azt megelőző években soha nem láttam tetveket rajtuk. Milyen levéltetűről van szó? Hogyan védekezhetek ellenük?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Megfigyelése helytálló, a kajszibarackfákon nem szoktak levéltetvek felszaporodni. Legalábbis ez volt jellemző hazánkban. Azonban 2020-ban kutatók azonosítottak egy új levéltetűfajt, amit kajszilevéltetű névvel írtak le, és ez a behurcolt rovarkártevő szédítő sebességgel terjed itthon.
Új kártevő lévén még sok minden nem ismert ennek a levéltetűnek az életmódjáról, biológiájáról, folyik a kártevő megfigyelése, jellemzése, adatok gyűjtése. A kajszilevéltetűt (Myzus mumecola) Európában első alkalommal 2016-ban azonosították Olaszországban, onnan kerülhetett be hazánkba facsemetékkel. Eredetileg a japánkajszi kártevőjeként ismerték.
Külsőleg hasonlít a közismert, sok növényen előforduló zöld őszibarack levéltetűre (Myzus persicae), némi formai bélyegek alapján biztonsággal megkülönböztethetők.
A kajszilevéltetvek halványzöld színűek, kifejlett alakjaik 2-3 mm-es nagyságúak, lárváik sokkal kisebbek, alig láthatók. Tojás alakban telelnek a fák kérgén, erős fagyoknak is ellenállnak, olyan fagyok sem károsítják, amik a kajszifák elhalását okozzák. A tojásból kikelő nőstények évente több tetűnemzedéket hoznak létre. Levéltetvek kikelt lárvái a fatörzshöz és vázágakhoz közeli vékony ágak levelein kezdenek felszaporodni. A levéltetvek megjelenése a fiatal levelek kifejlődésével egy időben történik, igen korán. A tetves levelekre jellemző, hogy a levél fonáki oldala felé besodródnak, deformálódnak, ráncosodnak, színük is megváltozik, 1-2 hét múlva elhalnak, és a fáról lehullanak.
A többi levéltetűfajhoz hasonlóan mézharmatot is ürítenek. Ellenségeik – katicabogarak, fátyolkák, fülbemászók – hamar megtalálják őket és ritkítják egyedszámukat. Május-június folyamán kifejlődnek szárnyas egyedeik, elrepülnek a kajszifákról, és nyáron lágyszárú növényeken élnek. Eddig nem sikerült megtalálni, beazonosítani nyári tápnövényüket. Ősszel újabb szárnyas nemzedékük segítségével visszatelepednek a kajszifákra, és a megtermékenyített nőstény tetvek lerakják telelésre alkalmas petéiket. A kajszilevéltetű a kajszifákat is fertőző, és azokon súlyos, gyógyíthatatlan betegséget okozó kajszi-himlő vírust (PPV) is terjeszti a fertőzött növényi nedvekkel.
A védekezést a fákon áttelelő levéltetűtojások elleni kezelésre kell alapozni. Ne maradjon ki az olajtartalmú lemosó permetezés a fák nyugalmi állapotában! Levelek fejlődése kezdetén figyelni kell a levéltetveket, egyedszámuktól függően rovarölő szeres kezelés is szükséges lehet. Házikertben időben végzett permetezésnél, amíg a levelek sodródása nem következik be, még a kontakt szerek is hatnak, pl. narancsolaj, káliszappanos oldat. Deformált levelek esetén felszívódó rovarölő szereket alkalmazzunk, pl. Neemazal természetes hatóanyagú rovarölő szert!
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
