S. László kérdése: Fehér, ragacsos képlet jelent meg a kertben több fán is. Mi lehet ez, hogyan tudok ellene védekezni?
Aki válaszol:
Dr. Sallai-Harcsa Marietta, környezetgazdálkodási agrármérnök, növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó
Leírása alapján az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) viaszbevonatával találkozott. Az Észak-Amerikában őshonos, fehér viaszbevonatú ízeltlábút Magyarországon 2004-ben észlelték először.
Ez a kabóca igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. Tojás állapotban a fás szárú növények kérgén telel át. Gyakori az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán, valamint a szőlőn, őszibarackon, dión és birsen és kerti dísznövényeinken is. Jelenlétük könnyen felismerhető, hiszen az alattuk elhelyezkedő levelek, tárgyak felülete ragacsos a rovar által termelt váladéktól. Szívogatásával általában nem okoz különösebb kárt a növényen, viszont a lárvák és a nimfák által nagy mennyiségben termelt viaszváladék és mézharmat annál inkább káros, mivel ezeken korompenész telepedhet meg.
A kifejlett kabócák júliustól nyár végéig rajzanak, októberben pedig tojásokat raknak a fás növények kéregrepedéseibe, melyek ott telelnek át, és májusban kezdődik az egész folyamat elölről.
Az amerikai lepkekabóca elleni védekezés a rovar testét borító viaszréteg miatt meglehetősen nehéz.
Védekezési lehetőségként felmerülnek mechanikai módszerek, mint a növények tisztogatása, a szennyezett hajtások eltávolítása. Érdemes májustól figyelni a viaszos telepeket, és ezek eltávolításával csökkenteni a kifejlődő egyedek számát. Ez a módszer házi kiskertekben, kevés növény esetén működhet.
Kémiai védekezésre a május végi, június eleji időszak ajánlott, amikor a tojásból kikelő lárvák és a belőlük fejlődő nimfák testét még nem borítja sűrű, pelyhes viaszbevonat. Ilyenkor egy olajos lemosás segít. A védelmet jelentő viaszréteg kialakulása után a permetezés már nem maradéktalanul eredményes, de még ekkor is ajánlott elvégezni. A kifejlett lepkekabócákat nehéz véglegesen elpusztítani, ugyanis a permetcsepp hatására már el is pattannak a növényről. Figyelembe véve a kártevő biológiai sajátosságait a felszívódó hatású készítmények közül a tiametoxam, acetamiprid hatóanyagú, a kontakt hatású szerek közül a deltametrin, lambda-cihalotrin hatóanyagú növényvédő szerek alkalmazhatóak. Célszerű a permetlébe tapadásfokozó adalékot is keverni.