Miről lehet felismerni biztonsággal a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségét? Próbáltam utánanézni, de nem vagyok biztos a tüneteinek felismerésében.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Igen fontos kérdést tett fel, remélem mások is olvassák majd a válaszomat, mivel ez a fitoplazmás betegség alapjaiban veszélyezteti a hazai szőlőállományt, a borászatot.
A betegséget, ami magyarul az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség néven ismert, a Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma okozza. A betegség ismert és elterjedt az egész világon, ugyan karantén (zárlati) intézkedésekkel próbálják terjedését megállítani, az nem sikerült, csupán lassítását érték el.
Az aranyszínű sárgaság betegsége 2013-ban jelent meg hazánk déli megyéjében, Lentiben, azóta Dunántúlon már elterjedt, az Alföldön és az ország középső régióiban is terjedőben van.

Behurcolt, karantén kórokozó, minden szőlőfajtát képes megfertőzni, nincsenek ellenálló fajták. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Állományon belüli terjesztésében az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) egyedei játszanak fontos szerepet. A kórokozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, szaporodik, a tőke gyökereiben telel. Mechanikai úton – metszéssel – nem terjeszthető.
A tünetek erőssége függ attól, hogy már megfertőzött tőkéről, vagy éppen megfertőzés utáni állapotról van-e szó.
- A korábban fertőzött tökéken már tavasszal észlelhetők jellegzetes tünetek: a beteg tőke fejlődésében visszamarad, hajtások száma is lecsökken A fogékony fajtáknál a fásodás részleges vagy elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik.
- A frissen vagy a korábban fertőzést elszenvedett tőkék levelei nyár közepétől megkeményednek, megvastagodnak, vele egy időben a hátoldaluk felé besodródnak, gyakran háromszög alakot vesznek fel. Nyár vége felé a fehér bogyójú fajták leveleinél az erek mentén terjedő levélsárgulás jelenik meg, amit a levelek elpusztulása követ szeptemberre. Sárgulás könnyen tápanyaghiánynak tekinthető, attól a levelek kemény lemeze különbözteti meg. A kék bogyójú fajtáknál a levelek sötétvörös, bordó színű teljes elszíneződése jelzi a fertőzést.
- A tünetes levelek később hullanak le, mint az egészséges tőkék lombja.
- A fertőzött tőkén a hajtások ízközei megrövidülnek, részlegesen vagy egyáltalán nem fásodnak meg, zöldek, rugalmasak maradnak. A nem beérett vesszők télen elfagynak, elpusztulnak.
- A fertőzött vesszőkből kihajtó rügyekből keletkező virágzat nem lesz teljes értékű, gyakran a virágzatát elrúgja, nem kötődik, leszárad, elhal. A fertőződött fürtökön a bogyók összezsugorodnak, elszáradhatnak.

Az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztését végző amerikai szőlőkabóca élete végéig terjeszti a kórokozót az után, hogy fertőzött növény nedvéből szívott első alkalommal. A vektor tojás alakban telel a második éves fás részeken. Májusban és júniusban jelennek meg a lárvái, majd a kifejlett kabócák, melyek jelenléte sárga színű ragacsos rovarcsapdalapokkal ellenőrizhető.
A szőlőkabóca elleni védelem alapvető, ahol a szőlőkabóca megtelepedett. A kabócapetéket tartalmazó szőlővenyige megsemmisítése, a fás részek télvégi olajos szerekkel végzett lemosó permetezése a kabócák áttelelő alakjai elleni védelmet biztosítják. Lárva alakjai ellen virágzás után acetamiprid hatóanyagú (Mospilan) és a Neemazal javasolt, míg a kifejlett szőlőkabóca ellen lambda-cihalotrin hatóanyagú, (pl. Karate Zeon), vagy spinozad hatóanyagú Laser Duplo rovarölő szerek engedélyezettek.
Már korábban megtelepedett hazánkban és szőlőn is előfordul a sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség (szőlő feketevesszőjűség – bois noir). A két betegség nem különíthető el szabad szemmel egymástól, kizárólag laboratóriumi módszerekkel.
Kiemelt kép: Pixabay