A szilvafa termései kukacosak, könnyeznek, és egymást fertőzve nagyon gyorsan megromlanak, megaszalódva lehullanak. Szakértelem hiányában van-e esély a károk elhárítására?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A szilvát többféle moly lárvája is károsíthatja, melyek akár együtt, de külön-külön is okozhatják a termések ”kukacosodását”. A szilvamoly, illetve a keleti gyümölcsmoly hernyói egyaránt a termésben táplálkozhatnak, akár tavasztól már az éretlen, zöld szilvákon is megfigyelhető kártételük. A termések felületén ekkor berágásuk helye, illetve leggyakrabban a gyümölcsök felületén kiváló mézgafolyás is megtapasztalható. A hernyók táplálkozásának hatására a fejletlen szilvák kényszerérése, valamint lehullása egyaránt az okozott tünetek közé sorolható. A további nemzedékek megjelenése hatására is hasonló tünetek láthatók, erős mézgafolyás, gyümölcspuhulás, a mag körüli rész ürülékkel, rágcsálékkal való szennyeződése, majd pedig kényszerérett állapotban történő lehullása. A termések felületén kialakult sebzések miatt gyakran jelenik meg a gyümölcsökön közvetett károkat okozva ezzel a monília is. Az összeérő gyümölcsök esetében a fertőzés akár sebzés nélkül is továbbterjedhet, ezzel jelentős mennyiségi és minőségi kártételt is okozva.
Mindkét kártevőnek évente három nemzedéke fejlődik ki, így már a kötődött termések megjelenése után, egészen az érésig szükséges jelenlétüket figyelni és kémiai módszerekkel is védekezni. A keleti gyümölcsmoly első nemzedéke május elején rajzik, a második június közepétől július közepéig, az utolsó nemzedéke pedig kb. július közepétől augusztus végéig. A szilvamoly első nemzedéke májusban, a második nyár közepén, a harmadik pedig augusztus elejétől rajzik. A kialakult károkat sajnos elhárítani már nem lehet, viszont a következő évben ajánlatos a kártevők megjelenését nyomon követni, majd ez alapján permetezést végezni.
A kártevő megjelenését és rajzásának idejét feromoncsapda kihelyezésével lehet megállapítani, mely csapda mindkét faj kifejlett egyedeit fogja. A csapdát már április közepén ajánlatos kihelyezni, majd pedig rendszeresen a benne található molyok számát ellenőrizni, amikor néhány napon belül többszörösére nő a fogott egyedeiknek száma, akkor már bekövetkezik a rajzáscsúcs. A rajzáscsúcs után kb. 7-10 nappal érdemes kémiailag védekezni, hiszen ekkor a tojásból kelő lárvák eredményesen pusztíthatók még a termésbe való berágásuk előtt. Fontos, hogy az első nemzedék elleni védekezés hatékony legyen, hiszen ez alapjaiban határozza meg egész éves felszaporodásukat is, de a csapdát a további időszakban egyaránt figyelni kell, és szükség esetén szintén érdemes a permetezésre hagyatkozni! A készítmények közül pl. a lambda-cihalotrin és acetamiprid hatóanyagok használhatók a szabad forgalmi kategóriából.
