Szilvafám termésének húsa belül barnul. Nagy felületen látható, nincs benne rovar. Hasonló tünetekről szomszédoktól is hallottam. Ilyen tünetek korábban nem fordultak elő. Üzletben árusított szilváknál is láttam ilyet, kívülről nem látszik a hiba. Mi okozhatja ezt a jelenséget?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A szilva húsának a barnulását több ok is kiválthatja.
Az egyik és már régóta ismert ok a szilva gyümölcsét károsító molyok következménye. A termés növekedése és érése alatt a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly is fertőzheti. Mindkét molynak évente több nemzedéke fejlődik, és a keleti gyümölcsmoly nyárvégi nemzedéke a későn érő szilvákat is megfertőzi védekezés hiányában. A barnulás mellett esetükben a molylárvák és azok barna szemcsés ürüléke az árulkodó nyom, amiről egyértelműen felismerhetők. Fellépésük esetén már nem tud a folyamatba beavatkozni, védekezni ellenük csak megelőzően lehetséges. Molyok esetében a sebzések nyomán fellépő moníliás fertőzés okozza a termés barnulását.
A szilva húsának barnulása szoros összefüggésben van a termés fejlődése és elsősorban érése alatti igen magas hőmérséklettel. Az élettani betegségnek angol nyelvterületen elnevezése is ismert, „mag körüli égés” néven. A betakarítást közvetlenül megelőző hőhullámok fokozzák a belső barnulás kockázatát. Kísérletileg igazolták, hogy a húsbarnulás kockázatát fokozza a 35 °C vagy feletti léghőmérséklet, abban az esetben, ha
- eléri a 35 °C-t három egymást követő napon,
- eléri a 38 °C-t két napon át,
- eléri vagy meghaladja a 40 °C-t egy napon keresztül.

A szélsőséges hőség szinte megfőzi a maghéj körüli gyümölcshúst még a fán. Ennek oka, hogy az erős napsugárzásnak kitett gyümölcs gyorsabban felmelegedhet, mint a környező levegő, ami a sejtfalak roncsolódásához vezet.
A hő hatására kémiai bomlás történik a szövetekben: a sérült sejtekből nedvek és enzimek szivárognak ki, amelyek oxidálódnak, és ez okozza a sötétbarnára színeződést.
A károsodás rejtett, leszedéskor a szilva külseje teljesen épnek tűnik, hiszen a héja ép, ám a belseje elszíneződött, puha, mintha érett lenne, savanyú íze is lehet.

Megfigyelések szerint a szilvafajták között a károsodás mértéke nem azonos, lehetnek különbözőségek.
Védekezés lehetősége egy beállt gyümölcsösben meglehetősen nehéz.
- Egyre jobban terjed a gyümölcsfák feletti árnyékoló hálók telepítése. Az ideihez hasonló extrém nyarak ezt a folyamatot fel fogják gyorsítani. Ha sikerül a léghőmérsékletet 35 °C alatt tartani, a húsbarnulás kivédhető. Az új fák telepítésénél már az árnyékoló hálók is nélkülözhetetlenek lesznek. Ehhez viszont részben módosítani szükséges az alanyok és koronaformák alkalmazását, hogy alacsonyabban elhelyezkedő lombkoronát lehessen kinevelni.
- A késői, szeptemberi érésű szilvafajtáknál a termések érzékeny fenológiai állapota már nem esik a forró időszakra. Lehet, hogy ezek a fajták fogják a megoldást jelenteni.
Felvetődik a kérdés, hogy az ilyen barna húsú szilva fogyasztható-e, feldolgozható-e, nem okoz-e egészségkárosodást. Amíg íze, szaga nem tér el az egészségesétől, nem savanyú, nem penészes, igen, megehető, nem káros az egészségre.
Kiemelt kép: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!