Kristályvirágomon egy érdekes habtömeg képződött. A hab kemény, teli van buborékkal, nem látok rajta, benne mozgást. Mi lehet ez? Félek, hogy átterjed a többi növényemre is.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A virága lombján a tajtékos kabóca habos nyálcsomója látható. A kabócák csoportjába tartozó tajtékos kabócákról keveset tud a tudomány, nehezen kutathatók, mozgásuk miatt követésük problémás. Hazánkban csupán néhány tajtékos kabócafaj él, nevüket a feltűnő, levegőbuborékokkal teli, fehér színű, szabálytalan alakú nyálhabjukról kapták, mely mindig valamilyen növényi rész köré tapad, többnyire szárra. A képződmény népies neve kakukknyál. A hab védi az abban élő kabócalárvákat növekedésük, fejlődésük alatt. A kifejlett kabóca (imágó) a habból bújik elő.
A kabócák mindegyike szúró-szívó szájszervű rovar, több száz faja ismert hazánkban. Méretük eltérő: 1-2 mm-esek és 15-18 mm-es méretűek is ismertek. Két pár hártyás szárnnyal rendelkeznek, így repülni is tudnak és szoktak is, elsősorban csoportos vándorlásukkor. Csoportokban élnek, kisebb, a növényen történő helyváltoztatásukra az ugrálás jellemző. Jelenlétük nem feltűnő, gyakran akkor észlelhetőek, ha a növények felületét megmozgatva az addig pihenő, megbújt kabócák pattogva felugrálnak a levelekről.
A tajtékos kabócák száraz és nedves füves területek, rétek növényei mellett fűzfákon, égerfákon is élnek, gyakoriak kertekben is. Általában melegkedvelők, ezért a nyár közepére szoktak felszaporodni, tömegesen megjelenni. Jelenlegi ismereteink szerint a tajtékos kabócáknak sem a kifejlett alakja, sem a lárvái lényegesen nem károsítják a növényeket.
Számos helyen láttam jellegzetes habos nyálcsomóikat, kertésztársak fólia alatti növényeken is észlelték többször, ott a fagymentes körülmények között át is telelnek aktív állapotukban. Lakásban, verandán még nem számoltak be előfordulásáról. Valószínű késő ősszel kerülhetett be a kristályvirág levelein a tajtékos kabóca egyede, ami az egyenletes benti melegben szaporodni is kezdett.
A kabócákról ismert, hogy a kórokozók egy bizonyos csoportjának, a fitoplazmáknak terjesztői, vektorai, nem kizárt, hogy a tajtékos kabócák is passzívan ugyan, de fitoplazmaterjesztők is.
Védekezés természetes élőhelyén a szabadban – tömeges fellépés esetén – erős vízsugárral történő habeltávolítás javasolható. A szétvert nyálhabból kikerülő lárvák védelem hiányában elpusztulnak, kiszáradnak. A habnyál gátolja az ellene alkalmazott rovarölő szer rovarhoz jutását, felhígítja azt, ezért a rovarölő szeres permetezés eredménye ebben az állapotban kétséges, nem javaslom. A rajban repülő és ugráló kabócák ellen gyümölcsültetvényekben, ahol fitoplazmás betegség jelen van, rovarölő szeres permetezéssel gyérítik állományukat. Vegyes növényállományú házikertekben ez nehezen lenne kivitelezhető, nem ajánlom.
A kristályvirágánál a védekezésben semmiképpen se gondoljon vegyszeres módra, tekintettel arra, hogy a bevonat miatt az nem jutna el a kabócalárva testéhez, felfogná a rovarölő szer hatóanyagát! A cserepes virága lombját erős, langyos vízsugárral mossa le, távolítsa el a habbevonatot, és néhány nap múlva ismételje is meg! Előtte javaslom, vágja ki a fertőzött hajtást, és semmisítse meg azt, akadályozza meg a kabóca kifejlődésének lehetőségét!
Nem kizárt, hogy a bekerült tajtékos kabóca más növényekre is elhelyezte petéit és hamarosan máshol is láthatóvá válnak a nyálcsomók. Rendszeresen ellenőrizze valamennyi bent tartott növényét.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
