Idei évi vöröshagymák nagyon rossz minőségűek lettek, a többsége rohadt belül. Mi okozhatta, hogyan tudom megmenteni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A beküldött képen látható elváltozás a vöröshagyma és fokhagyma gyakori betegsége. A baktériumos betegséget a Burkholderia gladioli pv. alliicola baktérium okozza. Korábbi irodalmak Pseudomonas, Erwinia, Enterobacterium stb. néven is azonosítottak a hagymafejeken rothadó betegségeket, melyek hasonló tüneteket és jelentős károkat képesek okozni.
Burkholderia baktérium a hagyma növényen: a gumón, levélen és a maghozó száron is okozhat fertőzést, feltűnő tüneteket. A legsúlyosabb a hagymában, annak belsejében okozott kár: a hagymafej húsos, bő lével átitatott levelei között egyes levelek megsárgulnak, megpuhulnak, vizenyősekké válnak, végül barnán rohadnak. Jellegzetessége, hogy nem az egész hagymafejnél lép fel az elszínesedés, kizárólag egyes pikkelylevelekre terjed ki, a szomszédos pikkelylevelek épek, eredeti színűek, egészségesek maradnak. A hagyma zöld levelein és magszárain hosszúkás, ovális, kifehéredő foltok jelzik a fertőzést, amiknek szélén világoszöld szegély látható, a foltok vizenyőssé válnak.
A baktérium először a leveleket fertőzi, és onnan víz segítségével terjed, a víz lemossa a hagyma nyakához, ott a természetes réseken jut be a hagyma fejébe. A víz fontos szerepet játszik a kórokozó fertőzésében és terjesztésében: minden baktériumnak, ennek is, az aktív, csillangókkal történő úszó mozgásához vizes környezetre van szüksége. Ezért gyakori esős időjárás mellett vagy öntözött hagymatermesztés esetén a baktériumos hagymabetegség. Járványos felszaporodása minden esetben fertőzött növényi maradványokból indul el, a talajon vagy a talajban maradt, elszóródott, lehullott baktériumos hagymalevelek, hagymafejek a baktérium felszaporodásának gócai.
Nehéz ellene a védekezés
Bár a kontakt hatású réz (rézszulfát, rézoxi-klorid és rézhidroxid) hatóanyagú szerek baktériumok ellen hatnak, szabadföldi kísérletek szerint nem kellően hatékonyak a gyakorlati alkalmazás során. Ennek oka lehet, ha tapadásfokozó szert nem használnak, vagy későn, a fertőzést követően történik a rezes permetezés, ami akkor már nem hatásos, nem gyógyít, csak a következő baktériumos fertőzés előzhető meg vele.
Hagymafélék termesztésénél a legalább 3 éves vetésváltást érdemes betartani, azzal érhető el a talajba bekerült, ott áttelelő fertőzött növényekben a baktérium kórokozó elpusztulása, a fertőzési lánc folytatása. Fontos agrotechnikai elv a hagymanövények túlzott, gyors növekedésének elkerülése: minden olyan beavatkozás, ami gyors növekedést, laza szövetrendszert idézhet elő kerülendő. Ilyenek a hagymánál a felesleges nitrogén adagolása, szükségesnél több komposzttal való ellátása, és szükségesnél több víz kijuttatása (túlöntözés).
A hagyma nem vízigényes növény, tartós szárazság idején a fejek növekedése alatt lehet szükséges – nyaranként 1-2 alkalommal – pótolni a talaj víztartalmát. A hagymafejek nyakának záródása, a levelek természetes visszahúzódása idején általában már öntözés nem kívánatos munkafolyamat. Betakarítás után a hagymafejek meleg, száraz helyen több hetes szárítást igényelnek, majd válogatás után helyezik hűvös tárolókba, ahol állandó szellőztetés mellett és a beteg fejek rendszeres kiválogatásával biztosítható a hagymafejek további rothadásának megelőzése.
A már fellépett rothadást nem lehet gyógyítani, csak a beteg hagymák gyakori kiválogatásával és felhasználásával tudjuk részlegesen menteni azokat.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
