Sinthosa alanyba oltott Colosseo és Mirsini görögdinnyepalántáknál sárgulást, helyenként elhalást figyeltünk meg. A palánták előnevelve Görögországból érkeztek. Rajtunk kívül még sok termelő vásárolt ugyanabból az üzemből, senkinek nem volt a palántákkal gondja, csak nekünk. A képek és leírás alapján megállapítható-e, hogy mi okozta a palántáknál a sárgulást, növekedésük időleges leállását?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Nehéz ilyen helyzetben, a növények vizsgálata nélkül megalapozott véleményt alkotni. Elsősorban az Ön leírása és kizárásos alapon próbálom az okot megközelíteni.
Ahogy írta, megvásárlás után még legalább 1 hétig fólia alatt tartotta a palántákat megfigyelési céllal. Kiültetésre április végén került sor, előtte még a fóliában a palántákat Topas gombaölővel és Nurelle rovarölővel permetezték és a cserepek földjét Previcurral beöntözték megelőzésképpen. Ahogy írta, Önökkel egy időben egy másik termelő is kiültette ugyanilyen palántáit, amik nagyon szépek, egészségesek, erőteljesen fejlődnek, és velük semmi gond nem jelentkezett. Kiültetés után a hűvös időjárás miatt az állományt fátyolfóliával takarták, védték a hidegtől.
Kiültetés előtt egy héttel volt a terület gyomirtózva Stomp-pal 3,5 l /ha adaggal, beledolgozva a földbe. A Stomp Aqua I. forgalmi kategóriás gyomirtó szer a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen hat, és nincs engedélyezve dinnyefélékre. A talajrészecskékhez nagyon erősen kötődik, ezért hosszú tartamhatást biztosít. A kijuttatást követően két héten belül 15-20 mm csapadék szükséges a herbicid bemosódásához, a hatása kifejtéséhez. A dinnyepalánták sorát fólia fedi, az alá a természetes csapadék nem jut be akadálytalanul. A növények öntözését a fólia alatt csepegtetővel biztosítják, de annak vízmennyiségéről nem adott számomra információt.
Az itt felsorolt ismeretek és a megküldött képek alapján nem valószínű, hogy kórokozó által kiváltott betegségről van/volt szó, bár gyanújuk a fuzáriumos hervadásos betegségre terelődött. A dinnyefélék hervadásos betegségét előidéző Fusarium gomba kifejezetten melegigényes, hűvös tavaszi időjárásnál nem okoz gondot, és a dinnye száránál edénynyaláb elszíneződése kíséri, amit a fénykép felvételei nem igazoltak. Nem ez okozta az oldalhajtások sárgulását.
Véleményem szerint a Stomp gyomirtó lassú bemosódása, elhúzódó hatása okozta a palánták korai sárgulását. Jelenlegi állományban a hajtások már erőteljesen nőnek, az elhalt oldalhajtások helyett újakat fejlesztettek a tövek, regenerálódtak. A talajban nehezen mozgó herbicidek csak kellő vízmennyiség esetén képesek kifejteni hatásukat, ha az nem áll rendelkezésre, nem tudnak hatni, illetve késleltetve, nem a kívánt időben és nem a megfelelő helyen fejtik ki gyomölő hatásukat.
Írta, hogy a dinnye területén napraforgó volt az elővetemény. A napraforgó deszikkálását is gyomirtó szerrel végzik. A tavalyi ősz és tél extrém száraz, csapadékhiányos volt. Az őszi herbicides növényszárításnál alkalmazott gyomirtó szer elbomlása emiatt a talajban is kétséges lehetett, az is hozzájárulhatott a dinnyepalánták kiültetés utáni károsodásához.
Kiemelt kép: Pixabay
