A kőrisfákon fehér gyapjas bevonat jelent meg, hasonlít a vértetűhöz. Korábban ilyet nem láttam. Mik ezek, lehet ellenük védekezni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Idén tavasszal utcai sorfákon – kőris fajokon – több helyen is megjelent az Ön által is észlelt kőris gubacstetű (Prociphilus fraxini, P. fraxinifolii és P. bumeliae). Valóban a viaszos bevonatú tetvek tömege hasonlít az almaféléken gyakori vértetű fehér telepeihez, de nem azonos kártevők. Bár a szakirodalom elsősorban fiatal, faiskolai kőrisek kártételét tekinti lényegesnek, kifejlett, koros fákon is megtelepedik és gyengíti azokat. Terjesztésében szerepet játszhat az ültetéskor kártevőtől mentesnek látszó, de fertőzött utcai sorfák telepítése. Az ilyen egyedeken néhány év alatt felszaporodnak a gubacstetvek, szárnyas, repülésre képes egyedei a környék kőrisfáit hamar megtalálják.
A kőris gubacstetű lárvái a fák rügyei alatt telelnek. Tavaszi aktivizálódásuk akkor válik először feltűnővé, amikor a sötétszürke fatörzsön vándorolni indulnak a fehér színű lávák, keresik a fiatal hajtásokat. A lárvák 2-4 mm nagyságúak, hátukat fehér, laza, gyapjúszerű viaszszálak borítják, emiatt lényegesen nagyobbnak tűnnek. Az ágakon és fiatal hajtásokon tömör, vastag, fehér színű kolóniát alkotnak. A gubacstetvekre erős mézharmat termelés jellemző, a kártevőtől mentes levelek felszínére csepegve azok fényesen ragyognak, mintha vizesek lennének. Jelenlegi tetű telepekben fiatal, csupasz lárvák is fellelhetők.
A második tetűgeneráció még a kőrisfán él, és a hajtásvégi leveleket károsítja, melynek következtében a levelek deformálódnak, zsugorodnak, levéllemezük megvastagodik. Gyakran később ezek a levélcsomók elhalnak. A fertőzött „levélfészkekben” fejlődik ki a szárnyas nemzedéke, azok átrepülnek az új gazdanövény a jegenyefenyő gyökérzetére. A fertőzött fákon számuk ezután lecsökken, bár kis számban a kőrisfákon is maradnak egyedei. Újabb vizsgálatok szerint a P. fraxinifolii nem migrál a jegenyefenyőre, teljes életét a kőrisfán tölti.
Védekezést nehezíti, hogy gyakran a magas fák csúcsi részén telepedik meg a kártevő, ahol kevésbé észlelhető. A fán áttelelő tetű ellen nyugalmi időszakban olajtartalmú szerekkel végzett lemosó permetezés hatásos. A már mozgó aktív tetvekhez a viaszbevonat miatt a hagyományos rovarölő szerek nehezen férnek, ezért javasolt a permetezés előtti káliszappanos lombkezeléssel a viaszbevonat és a mézharmat feloldása. Következő lépésként alkalmazott levéltetvek elleni szerek már hatnak. Amikor már deformált, összesodródott levelekben élnek a kártevők, csak felszívódó hatású tetű ellen rovarölő szerek eredményesek.
