Hogyan "hatnak" a ragadozó atkák, érdemes-e telepíteni a kertbe, meddig tart a védő hatás?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Örülök kérdésének, azt jelzi, hogy a biológiai növényvédelem gondolata eljutott az élő környezethez közel álló emberekhez. A ragadozó rovarok, a kártevők ellenségeinek felhasználása növényvédelmi célra teljesen más szemléletet és alkalmazási módot kíván, mint a megszokott kémiai növényvédelem. Ha azt akarjuk, hogy hatékonyan működhessenek a felhasznált parazita rovarok, életfeltételeiket és védelmüket biztosítani szükséges a teljes vegetáció alatt.
A kereskedelmi forgalomban kapható ragadozó atkák (Typhlodromus pyri) a gyümölcsfákon, szőlőn élő, azokat károsító takácsatkákat – közönséges és piros gyümölcsfa takácsatkákat – és a levél-, valamint gubacsatkákat is fogyasztják. A takácsatkák levelek szívogatásával, a levelek lesárgításával, az asszimilációs felület csökkentésével okoznak jelentős károkat. A levél- és gubacsatkák levél deformációkat, és szintén levélfelület elhalásokat idéznek elő. A szőlő mellett almafáknál és újabban fiatal körtecsemetéknél figyelték meg erős felszaporodásukat. A fás, évelő növények atkái a gazdanövényeiken telelnek, ott vészelik át a telet, kéregrepedésekben és fertőzött rügypikkelyekben.
A ragadozó atkák árusítása, terjesztése és kertekben történő felhasználása a téli hideg hónapokban történik, február végéig lehet kihelyezni őket a faágakra. Ekkor az atkák inaktívak, mozdulatlanok, ezért alkalmas a téli időszak az árusításukra. Az időjárás felmelegedésével válnak aktívvá, a fákra rögzített filccsíkról átmásznak a védendő fák ágrendszerére, koronájára. Táplálék után kutatva szétterjednek a kihelyezett fán, és nyárra benépesítik azt. Felszaporodásukhoz idő, több hónap szükséges. Minél több fogyasztható atkát, atkalárvát találnak, szaporodásuk annál dinamikusabb és eredményesebb.
Hasznos tevékenységük feltétele, hogy atkaölő szer, semmi atkákat gyérítő kémiai anyag ne érje a fákat, mivel ugyanazok az anyagok pusztítják a fákat károsító atkákat, mint az azokat elfogyasztó ragadozó atkákat. Csak olyan fás növényeknél ajánlott használatuk, melyeket a későbbiekben atkaölő szerekkel nem permeteznek. A betelepült ragadozó atkák évekig fenn maradnak és folytatják hasznos tevékenységüket, kivéve, ha véletlenül atkaölő szeres kezelésben részesítik a növényt, vagy elfogynak a növényi kártevő atkák, mert felélik azokat.
A ragadozó atka őshonos Európában, a hazai fauna része, visszatelepítése nem okoz beavatkozást a rovartársulásokba.
A ragadozó atkák a korábban említett növényeknél teljes egészében kiváltják, helyettesítik a fitofág atkák elleni kémiai védekezést, kevesebb permetezéssel, peszticidterheléssel oldható meg a növények védelme. Érdemes élni vele. Olyan házikertekben, ahol minimálisan vagy egyáltalán nem alkalmaznak vegyszeres kezeléseket, különösen ajánlott bevezetése.
Kiemelt kép: treefruit.wsu.edu.crop-protection
