A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Deák Tibor Szakkollégiuma által szervezett I. Rovaripari Konferencián átfogó képet kaphattak az érdeklődők a rovarok agráripari felhasználásának lehetőségeiről. A rendezvény célja a hazai vállalatok, a kutatók, a témában érintettek számára olyan szakmai fórum létrehozása volt, amely segíti a kreatív gondolkodást, azaz a különböző tapasztalatok összekapcsolását és újszerű értelmezését. A kreatív ötletből induló folyamat pedig az innovációhoz, tehát a termék piaci megjelenéséhez vezethet.

Sáska salátaágyon

A konferencia védnöke prof. Dr. Biacs Péter (SZIE-ÉTK), prof. Dr. Palkovics László (rektorhelyettes, SZIE Budai Campus) és Dr. Friedrich László (mb. dékán, SZIE-ÉTK) volt.

Ropogós sáska sörtésztában, fokhagymás petrezselymes tücsök snack

A rovarok fogyasztása világszerte elterjedt. Távol-Keleten, Kínában a selyemhernyó bábja a legkedveltebb, Thaiföldön a tutajpoloska. Áttérve az amerikai kontinensre, Mexikóban különleges csemegének számít az óriás hangyatojás. Európa sem maradhat ki a felsorolásból, hiszen Németországban és Olaszországban olyan sajtkülönlegességek kaphatók, amelyek érlelésében rovarok közreműködésére van szükség, a sajtot a rovarral együtt fogyasztják. Itt kell megemlíteni a bíbortetűt is, amelynek teste vörös színanyagot tartalmaz. Ezt (a színanyagot) mindannyian fogyasztjuk az édesipari, húsipar és tejipari termékekkel, de a kozmetikumokban is megtalálható – mondta el Pintér Richárd (SZIE-ÉTK).

Az I. Rovaripari Konferencia helyszíne a SZIE Buda Campus volt

Az ehető rovarok táplálkozási értéke magas. Többszörösen telítetlen zsírsavakat és jó minőségű fehérjéket tartalmaznak. Ásványianyag-, vitamin és a legtöbb rovar esetében a vastartalmuk is magas. A szénhidrátot kitin formájában tartalmazzák. Ennek emésztése megkérdőjelezhető, de megállapították, hogy immunrendszer erősítő hatással rendelkezik – fejtette ki Dr. Németh Anikó (FAO), akitől azt is megtudtuk, hogy a rovarfogyasztás az alultápláltság minden formája ellen jótékony hatású.

Fogyasztói magatartás

A konferencia egyik szervezője, Antonovits Bence (Little Food SCRL) a rovartermékek marketinglehetőségeinek vizsgálatáról számolt be. A közösségi média alapú online attitűdfelmérés két fő témakörre koncentrált. Egyrészt az iránt érdeklődtek, hogy mennyire ismert az emberek között a rovarevés, másrészt azt tanulmányozták, hogy milyen marketing fogásokkal népszerűsíthető a táplálkozás ezen alternatív módja. Megállapították, hogy az entomofágia a válaszadók 91%-a számára ismert. A fogyasztási hajlandóság a férfiak körében magasabb, 40 éves kor után zuhanni kezd.

Antonovits Bence a rovartermékek marketing lehetőségeit vizsgálta

A marketing kulcsszavak és kifejezések vizsgálata során az első helyezett az éhezés elleni küzdelem lett. A preferált terméktípusok között elsősorban a feldolgozott termékek szerepelnek, illetve ezek megjelenését várják a megkérdezettek, az olyan élelmiszereket fogyasztanák szívesen, amelyekben nem látható közvetlenül a rovar. A rovarőrlemények mellett a rovaralapú fűszerek és a rovarokból nyert olajok is érdeklődést váltottak ki.

Prof. Dr. Fehér István (SZIE-GTK) a rovaripar marketing lehetőségeit vázolta fel, érintve a magyarországi, sokszínűséggel jellemezhető élelmiszerfogyasztói trendeket Ezek közé tartozik a környezettudatosság, valamint az élménykeresés trendje. Ezekbe tökéletesen illeszkednek a ropogósra sült szöcskék és a tücsöklisztes tortillachipsek.

A rovarevés piaci igényeinek felmérése a stratégia szemléletmód alkalmazását igényli – mondta el Prof. Dr. Fehér István

Dr. Gere Attila (SZIE-ÉTK) az entomofágia fogyasztói megítélése kapcsán a kipróbálási hajlandóságot befolyásoló gátló tényezőket vizsgálta. Ezek közé tartozik a neofóbia, az újtól való félelem, amely Magyarországon igen magas értéket ér el. A másik fontos tényező az undor, amelyet arcelemzés és szemkamerás vizsgálatokkal elemzett.

A NÉBIH elnöki megbízottja, Dr. Kasza Gyula által ismertetett, fogyasztói magatartást vizsgáló felmérés eredménye szintén azt mutatta, hogy a fiatal férfiak nyitottabbak a rovarfogyasztásra, mint a nők, az idősebbek, az egészséges táplálkozást előtérbe helyezők és a magyar termékeket preferálók. Dr. Kasza Gyula elmondta, hogy jelenleg Magyarországon tilos a rovar vagy a rovar alapú élelmiszer forgalmazása. Mindez azért van így, mert egyelőre túl sok a témát érintő bizonytalanság, és kevés a rendelkezésre álló adat. Ezek közé tartozik például, hogy a nem ellenőrzött tenyésztési és kezelési módok miatt mikrobiális veszélyek állnak fenn, számolni kell az esetleges allergiás reakciók fellépésével, valamint a zoonózisok lehetőségével is. A rovarevés etikai aggályokat is felvet, hiszen érinti a fogyasztói döntés szabadságát. Erre jó példa az, hogy a közétkeztetésbe bekerülhet-e.

Rovarokkal a fenntartható mezőgazdaságért

A rovarok növényvédelmi célú felhasználása többezer évre tekint vissza. Feljegyzések tanúsítják, hogy Kínában a IV. században a ciprus- és datolyatermesztők hangyafészkeket telepítettek be az ültetvényeikbe. A kimászó hangyák a kártevők gyérítésével voltak az ember segítségére – kezdte Dr. Fail József (SZIE-KETK) a hasznos ízeltlábúak a biológiai növényvédelemben című előadását. A biológiai növényvédelem történetének egyik nagyon fontos állomása hazánkban Jeszenszky Árpád nevéhez köthető, Az almát károsító vértetű visszaszorításában hatékony vértetű-fürkész, eredeti élőhelyéről történő magyarországi betelepítésével ért el nagy sikereket az 1920-as években.

Dr. Fail József a hasznos ízeltlábúak biológiai növényvédelemben betöltött szerepéről beszélt

Napjainkban a világon 440 olyan hasznos faj érhető el, amely a biológiai növényvédelemben felhasználható, hazánkban ebből 42 (19 rovarfaj, 11 atkafaj, 4 fonálféregfaj és 8 különböző mikroorganizmus) áll a termelők rendelkezésére. A biológiai védekezés területi eloszlását illetően az előadó elmondta, hogy elsősorban a hajtató kertészek körében népszerű. Nyugat-Európában a hajtatóházak 30, Magyarországon pedig 10%-ában alkalmazott eljárásról van szó. A környezetkímélő termesztésben a rovarok felhasználási lehetősége határtalan, a biológiai növényvédelem hatalmas kiaknázatlan potenciállal rendelkezik.

A rovarfehérje a halliszt minőségével vetekszik

Az állatok takarmányozásában a szójaliszt mellett a rovaralapú takarmánnyal, mint alternatív forrással lehet számolni. Minősége a halliszt kategóriájába tartozik. Biológiai értéke magas, nyersfehérje tartalma éléri a 42-65%-ot, lizin-, treonin- és metionintartalma meghaladja a szójáét. Ennek a sertéstakarmányozásban van kiemelkedő jelentősége, ahol a rovarfehérje etetésével elkerülhetővé válik a limitáló aminosav-kiegészítés.

Rovarmártogatós különböző szószokkal

A halliszt előállítása az utóbbi időszakban drasztikusan csökkent a tengerek túlhalászata miatt. A rovartakarmány gyors forgóval, egész éven át termelhető. Kis területen nagy mennyiségben állítható elő olcsó alapanyagok felhasználásával, ugyanis melléktermékeken is felnevelhetők a rovarok. A 2017/893-as EU-rendelet értelmében takarmányozásra felhasználható rovarok közé tartozik a fekete katonalégy, a házilégy, a közönséges lisztbogár, a házi tücsök, a csíkos tücsök és a földi tücsök. Fontos szabály a takarmány-előállítók számára, hogy az összes nyersfehérje tartalom 50%-át nem haladhatja meg a takarmányban a rovarfehérje. Takarmányozási célra az imént említett rovarok vagy azok lárvái, feldolgozott fehérjéi jelenleg kizárólag halak takarmányozására használható fel.

Prof. Dr. Mézes Miklós (MTA, SZIE-MKK) hangsúlyozta, hogy a gazdasági állatok rovaralapú takarmányainak előállítása során a legkritikusabb pont a rovarok takarmányozása. Elsősorban növényi eredetű alapanyagok használhatók fel, tilos a kérődzőkből származó fehérje, az éttermi hulladék, a hús- és csontliszt, valamint a trágya és bélsár használata is, amely higiéniai és vektorproblémákra vezethető vissza.

Prof. Dr. Mézes Miklós a gazdasági állatok takarmányozásában a rovarfehérje felhasználásának lehetőségeit mutatta be

Ipari méretű rovartenyésztés

Ha akár növényeket, akár állatokat nagy mennyiségben kis helyen tartunk, számolni kell a különböző járványok felbukkanásával. Nincs ez másként a rovarok esetében sem, számos fertőző betegségük ismert. Tapasztalatok e téren a háziasított rovarok kapcsán vannak (mézelő méh, selyemlepke), illetve a kedvtelésből tartott rovarok tartása (botsáska) során gyűltek össze. Egyelőre azonban kevés adat áll rendelkezésünkre – foglalta össze Dr. Bakonyi Tamás (ÁE) az egyes tenyésztett rovarok fertőző betegségei című előadásában.

A rovarok által kibocsátott illékony anyagok tenyésztésben történő felhasználásának lehetőségeiről Dr. Geréné dr. Radványi Dalma (SZIE-ÉTK, MTA-NÖVI) beszélt. Kifejtette, hogy felismerhetők a megbetegedett rovarok a megváltozott illatanyag termelés révén. A költséghatékony rovartenyésztési technológia fontos részét jelentik a rovarkommunikációban szerepet játszó illékony anyagok, hiszen ezek segítségével serkenthető a szaporodásuk vagy az állatok adott helyre csábíthatók, emellett pl. a gyászbogár esetében a bábozódás késleltetésére is felhasználhatók, ami azt jelenti, hogy tovább fenntartható a fogyasztható lárvaállapot.

Tücsök négyféle ízesítésben: Natúr, füstölt, paradicsomos és fokhagymás petrezselymes

Nagy Attila (Fresh Fish Kft.) a hazai ipari felhasználást, a haltakarmányozásra alkalmas élő és szárított fekete katonalégy lárvát előállító üzem prototípusát mutatta be.

*

És végül, hogy ne maradjon nyitva a címben feltett kérdés, álljon itt néhány meggyőző érv a rovarfogyasztás mellett. Nagyobb hatásfokkal takarmányozhatók, mint a gazdasági állataink, miközben előállításuk során kisebb mennyiségű üvegházhatású gáz termelődésével kell számolni. A rovarfehérje előállításának kisebb az ökológiai lábnyoma. Fehérje- és aminosav-összetételében vetekszik a marhahússal, hasonlít a halakéra. A kitin más iparágak számára értékes alapanyag. A rovaralapú élelmiszerek (piskóta és fasírt húsgolyó) az élelmiszerbírálatok során nagy sikerrel szerepeltek. ,