Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

A hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor) a vöröshagyma legsúlyosabb betegsége az egész világon. Számára kedvező hőmérsékleten (20-25 ⁰C) és magas páratartalom mellett járványszerűen terjed, akár egy hét alatt az egész tábla megbetegszik, és jelentős károkat okozhat. A leveleken és a kocsányokon világoszöld vagy zöldessárga foltok keletkeznek, amelyek fokozatosan nagyobbodnak és összeolvadnak.

Főleg nedves időben a foltokat barnásszürke bevonat lepi el, amelyből a kórokozó szél útján terjed át a környező növényekre. A megtámadott levelek idő előtt elszáradnak, a fertőzött leveleken másodlagosan egyéb gombakórokozók telepednek meg, amelyek a foltoknak sötét színeződést kölcsönöznek. Ennek következtében a levelek és a virágkocsányok elhalnak, megtörnek és elfekszenek. Az asszimilációs felület jelentős csökkenése miatt a hagymák aprók, éretlenek és rosszul tárolhatók lesznek.

A hagymaperonoszpóra a talajban telel át, petespóra alakjában, amely tavasszal, nyár elején közvetlenül csíratömlővel fejlődik tovább, és a légzőnyílásokon át fertőzi a növények leveleit. A fertőzést követő 10-14 nap múlva jelennek meg a betegség tünetei, ha az időjárás kedvező a gomba szaporítószervei tömegesen képződnek és biztosítják a gyors elterjedést. A betegség vetőmaggal is terjed, de a következő évre való átvitelben a legnagyobb jelentősége a dughagyma termesztés során a fertőzött dughagymáknak van, amiben a gomba gombafonállal (micélummal) telel át.

A hagymaperonoszpóra mindenekelőtt a vöröshagymát, salottahagymát, de a póréhagymát és a metélőhagymát is fertőzi, ezért az ellene való védekezés alapja a helyes vetésforgó (minimum 4 év) alkalmazása, valamint a táblák térbeli elkülönítése, különös tekintettel, ha a gazdálkodó áttelelő és tavaszi vetésű hagyma fajtákat is termel. A betegségek megelőzése szempontjából előnyösebb a ritkább állományú vetés, kerülni kell az ikersoros vetésszerkezetet, valamint a táblák kialakítása során kedvező, ha a hagyma a napsütötte és széljárta helyekre kerül (sohasem a folyók és víztározók mellett, magas növények, fák és épületek árnyékában). Az egyoldalú, nitrogén túlsúlyos tápanyag-utánpótlás fellazítja a növény szöveteit, mely növeli a peronoszpóra fertőzésének a mértékét.

A védekezés időpontjának a meghatározásához szükséges az állomány rendszeres, gondos átvizsgálása, általában június végén, július elején, a hagyma fejesedésének kezdetén, a mélyebb fekvésű területeken jelennek meg az első levéltünetek, mely után azonnal szükséges védekezni. A kémiai védekezésre a felszívódó (szisztémikus) benalaxil, metalaxil, dimetomorf, propamokarb és az azoxistrobin, valamint a fluazinam kontakt hatóanyag tartalmú készítmények használhatóak. A felsorolt hatóanyagokat minden esetben réz, rézoxiklorid, rézhidroxid, bordói keverék valamint mankoceb tartalmú kontakt gombaölő szerek valamelyikével szükséges kombinálni.

(A szerző felvételei)