Valóban termeszthető a datolyaszilva hazánkban, a fagy nem veszélyezteti? Mire kell figyelni nevelése során?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A datolyaszilva fa sok más néven ismert, például sharon, kakiszilva, hurma (Diospyros kaki). Délkelet-Ázsiából származó növény, de a világ számos területén elterjedten termesztik már. Hazánkban az utóbbi évtizedekben kezdett ismertté válni, már nemcsak a gyümölcsét árulják, hanem facsemetéi is kaphatók. Elterjedtségéhez a megfelelő oltványok megjelenése is hozzájárult.
Datolyaszilva fa termesztése
A datolyaszilva termeszthetőségének határt szab a fagytűrő képessége. A mediterrán országokból származó oltványok melegebb, enyhébb telekhez szoktak, ezért hazai nevelésük kétséges lehet, különösen a hagyományos, kemény telek esetén. A termő, nemes fajták közül egyik legismertebb fajta a Tipo, fagyzugos helyre nem, csak védett, déli fekvésű, napos helyre ajánlott. Minden kakiszilva ültetésénél a fiatal csemeték törzsének tövi részét, az oltás helyét, fagykár ellen ajánlott védeni ültetés után 2 évig. Az elfagyott korona alatti megvédett nemes rész kihajtásából újra kialakítható, pótolható a koronája.
A megoldás a fagytűrő fajták telepítése, északi országok fajtái felé fordult a szaporítóanyag-előállítók figyelme. A fagytűrést az alany is befolyásolja, az alanyként használt Diospyros lotus -20 °C-ig is ellenáll a fagynak, erre oltott facsemetét keressünk. A saját magból nevelt kakiszilva alanyként nem lesz ellenálló a kemény fagynak.
A hurmafa későn hajt ki, ezért a tavaszi fagykárok általában nem érintik. Későn is virágzik, május végén, június elején jelennek meg a virágai, nem feltűnők. Vannak beporzást igénylő fajták, ezeknél ecsettel segíthetjük a virágporos megtermékenyülést. Vannak partenokarp virágú fajták is, jellemzően a megtermékenyülés beporzás nélkül is megtörténik, terméseikben nem fejlődnek magok. Sok virágot nevel a fa, jellemző rá a túlkötés, főleg a fiatal fáknál.
A datolyaszilva termesztése nem különleges. Talajigénye átlagos, tápanyagban jól ellátott, laza talajt szeret. Nem túlzottan vízigényes, de a begyökeresedés első 2-3 évében kiegészítő öntözése szükséges. Későbbiekben bírja a szárazságot, de meghálálja az öntözést, bő terméshez a nyári hónapokban ajánlható az öntözése. Metszést visszafogottan igényel, a korona kialakítás után már csak ritkító metszésre lehet szükség. Napos, meleg, szélvédett, fagymentes helyet keressünk számára a kertben. Koronájának terebélyessége a 4 métert, magassága a 3-6 métert is elérheti kifejlett állapotában a termőhelyi viszonyok függvényében. Nagy előnye, hogy károsítói, betegségei még nem jelentek meg, nem igényel növényvédelmi beavatkozást, igazi biotermesztésre javasolt gyümölcs.
Érése őszre húzódik, amikor már levelei megszínesednek, hullani kezdenek, és termései is elnyerik sárga vagy pirosas színüket. Szedésre érettségük október végén, november első felében következik be. Ebben az állapotban még kemények, rendkívül savasak, ízetlenek, nem fogyaszthatók. A száraz állapotban rekeszekbe rakott gyümölcs hetekig eltárolható hűvös, 10 °C alatti hőmérsékletű pincében. A datolyaszilva utóérő gyümölcs, hasonlóan a téli almához, körtéhez. Tárolás alatt is folytatódik az utóérés, minél alacsonyabb a tároló hőmérséklete, annál lassabban. Szobahőmérsékleten tartva néhány nap alatt beérik, megpuhul, kialakul a magas cukortartalma, íze, aromája, illata. Kellemes puha állagú gyümölcshúsa kanállal is fogyasztható. Szakemberek véleménye szerint nem ajánlott a szürettel megvárni az első fagyokat, már azt megelőzően javasolt leszedésük.
