Milyen növényvédelmet igényel a füge?

Agrofórum Online

Fügebokrunkon a képen látható rovarok élnek. Mik ezek, kell-e velük valamit tennem? Segítséget szeretnék kérni, hogy a füge milyen növényvédelmet igényel, mikor és mi ellen szükséges permetezni?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

A beküldött képen egy Agalmatium nemzetségbe tartozó kabóca látható, valószínű, hogy Agalmatium bilobum fajról van szó. A felvétele nem elég éles, és bizonyos faji bélyegek, amik szükségesek a meghatározáshoz, nem láthatók rajta. Ez a kabóca bár előfordul, de nem gyakori, nem jelentős, gazdasági jelentőségéről, biológiájáról kevés hazai adat áll rendelkezésre. Ezek alapján az a véleményem, hogy nem szükséges ellene védekeznie. A kabócák szúró-szívó szájszervű rovarok, kiszívott növényi nedvvel táplálkoznak. Ha nincsenek nagy tömegben egy növényen, nem jelentenek gondot, csupán néhány kabóca egyed nem veszélyezteti a bokor kondícióját.

A füge nem kultúrában nevelt növény, házi kertekben található egy-egy növény, emiatt a NÉBIH engedélyezett növényvédő szerek adatbázisa még nem tartalmazza sem a növényt, sem a fügén előforduló károsítókat, illetve az ellenük ajánlott, engedélyezett szereket.

Agalmatium bilobum

A fügelevélmoly (Choreutis nemorana), ligeti levélmoly neve is ismert, az egyetlen, egyre jelentősebb kártevője a fügének. Évente 2 lepkenemzedéke fejlődik, júniustól októberig jelen vannak a zöldes-sárga lárvái, hernyói, melyek rágásukkal károsítják a leveleket, de a gyümölcsöket is megrághatják. Kisméretű bokroknál a hernyók összegyűjtése is védekezési megoldást jelenthet. Felszaporodásukkor védekezésre a Dipel DF nevű készítmény ajánlott, hatóanyaga a Bacillus thuringiensis, hasznos rovarparazita baktérium, biotermesztésben is engedélyezett szer, mely emberre, állatra, hasznos rovarokra nem káros. Hasonlóan környezetkímélő a Neemazal T/S nevű rovarölő szer is. Permetezni a lárvák megjelenésének elején, korai hernyóstádiumban érdemes, abban a fejlettségi állapotában hatékonyak a rovarölő szerek, és megelőzhető a súlyosabb rágási kártételük.

Az ismeretlen kabóca (fotó: a kérdező felvétele)

Nem fügekártevő, de fertőzheti a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) is, mindkettő sok tápnövényű rovar, most rakják le petéiket a növények leveleinek hátoldalára. Érdemes a petecsomóikat keresni, és megsemmisíteni, amikor már szétmásznak a kis poloskalárvák, csak permetezéssel lehet megállítani őket (Neemazal T/S). A poloskák a termések szívogatásával tudnak jelentős kárt okozni.

Szintén a termést teszi tönkre a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii), az apró légyszerű rovarok petéiket a gyümölcsbe rakják, abban fejlődnek a 2-3 mm méretű lábatlan lárváik. Hatékony védelem ellenük a füge folyamatos érése és szedése miatt nehezen kivitelezhető.

Árvakelések, tarlók kezelésének növényvédelmi összefüggései

2023. augusztus 22. 05:40

Árvakelések a tarlókon mindig is voltak és lesznek is, akármilyen precíz betakarítógépekkel is végezzük el a termény betakarítását. De miért is problémás az árvakelések jelenléte? Miért baj az, ha nyáron „zöld a határ”?

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Gondolatok a növényvédőszer-engedélyezés szerepéről – régen és ma (holnap?)

2019. november 18. 15:25

Általánosan ismert jelenség az élet számos területéről, hogy a túlszabályozás ellehetetleníti a legális gazdasági működést, illetve egyre inkább „szürke” vagy „fekete” színek kezdenek eluralkodni a cél elérésének útját szegélyező díszítésen.