Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Érdeklődő!

A képen az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó narancseper (Maclura pomifera) termése látható. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos fafaj, Európába valamikor a 19. század elején kerülhetett be.  Fája lombhullató, átlagosan kb. tíz méter magasságig is megnövő. Jellemző rá, hogy törzse alacsony, koronája pedig széles, lekerekített és sűrű. Levelei széles tojásdad alakúak, sötétzöld színűek, felületük pedig sima és viaszos.

A narancseper kétlaki növényfaj, zöldes-zöldessárga virágai a levelek megjelenése után nyílnak május közepe-június eleje tájékán. A fák tíz éves koruk körül kezdhetnek termést hozni. Termései nagy méretűek, akár a 12 cm-es nagyságot is elérők, gömbölyű alakúak és sárgászöld színűek, bennük 200-300 db maggal. Átlagos súlyuk 450 g környékén van.

Tejszerű, ragacsos levet tartalmaznak, mely egyes emberek esetében bőrgyulladást is okozhat. A gyümölcsök szeptember-októberben érnek, általában az első kemény fagy után hullnak a földre. Napsütötte gallyain számos, vaskos, 1,5–2,5 cm hosszúságra megnövő tövisek is megjelenhetnek, még a fa árnyékos részein kevesebb tövis megjelenése tapasztalható.

A Maclura pomifera számos értékes tulajdonsággal is rendelkezik ilyen pl. a szél- és törésállósága, többszöri nyírásnak és betegségekkel szembeni ellenállóságának képessége, valamint gyors növekedése. Egyedeinek könnyű nyírhatósága és növekedési erélye miatt alacsony cserjévé, sövénnyé is nevelhető, mely töviseinek köszönhetően kerítés helyett is ültethető. Őshazájában kerítésként való alkalmazása meglehetősen elterjedt volt a szögesdrót megjelenéséig.

Fái hosszú életűek, de ehhez biztosítani kell számára a megfelelő körülményeket is. A napfényt kifejezetten kedveli, ezért árnyékos helyre ültetve fás részei a fényért való elérés folyamán csavarodhatnak, a fák alsó részén felkopaszodva pedig hosszú évekig fenn maradnak. Talaj iránt igénytelen, de a laza szerkezetű, tápdús talajt meghálálja. Fiatal fái kisebb mértékben fagyérzékenyek, így télen takarással védjük meg egyedeit.