Három kombájn a repcetáblán – Így zajlott az aratás Chernelházadamonyán
2019. augusztus 25. 21:34
Agrofórum Online
Megosztás
A Kőszeghez közeli kis falu, Chernelházadamonya határában egyszerre négy kombájn vágta a repcét júliusban - ebből három CLAAS betakartógép egyetlen közepes méretű táblán dolgozott. A majdnem 2000 hektáron gazdálkodó Répcevölgye 2001 Kft.-nél idén 460 hektáron termett repce, amit körülbelül 4 tonnás eredménnyel tudtak betakarítani.
Öntözés nélkül elképzelhetetlen!
2021. szeptember 17. 11:21
A nyár folyamán rendszeresen öntözték a Kalocsa térségi földeket a helyi gazdálkodók, az aszály miatt enélkül szinte elképzelhetetlen lett volna a termelés. A költségek azonban hatalmasak, aminek enyhítésére Fajsz környékén összefogtak a növénytermesztők, és létrehozták Magyarország egyik legújabb öntözési közösségét.
Egyesületet szerveztek a somogyi kistermelők
A Somogyi Helyi Termék Egyesületet lelkes fiatal kistermelők hozták létre, hogy együtt, közösen képviselve az érdekeiket, saját piacot szervezhessenek. Az egyesülethez csatlakozó kistermelők így együtt széles termékpalettát tudnak kínálni a vásárlóknak, mindemellett pedig jó ismerősként, saját szabályaik szerint szervezik piacaikat, rendezvényeiket, mint egy nagy család.
A bio burgonyatermesztés gyakorlati titkai
Virágzó napraforgó, szépen fejlődő káposzta, és hamarosan piacra kerülő burgonya. Ráadásul mindez ökológiai szemlélettel termesztve. Hajdúhadházon vagyunk, Erdődi Imre 30 hektáros gazdaságában, ahol 2000 óta gyűlnek a biós tapasztalatok számos növénykultúra kapcsán. A zöldségterület jelenleg 4 hektár, bár volt ennek a duplája is, amikor sütőtökkel is foglalkoztak. Most többek között sárgarépa, zeller, póréhagyma, káposzta, paradicsom, paprika, fűszerpaprika és burgonya terem. Utóbbi jellemzően gabona után kerül a földbe, de a káposzta elővetemény sem ritka. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a burgonya öntözhető parcellákon legyen, ez mindenképpen befolyásolja a vetésforgót.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.