Mi lesz a hazai zöldségtermesztéssel?
A csökkenő növényvédő szer paletta, az egyre nagyobb munkaerőhiány, a növekvő előállítási árak miatt eddig is többen feladták már a termesztés ezen formáját. Idén a fagyos, szeles tavasz, valamint a berobbanó COVID-járvány még több termelőt bizonytalanított el. Vajon van még jövő ebben az ágazatban? Merre kell a termelőknek és a termékfejlesztőknek, szaktanácsadóknak venni az irányt, hogy fent tudjanak maradni? Hegedűs Richárddal beszélgettem erről, aki a Seedplus Kft. termékfejlesztő szaktanácsadójaként sok zöldségtermesztő gazdaságot látogat rendszeresen, s mivel maga is gazdálkodik, minden oldalról rálát a szegmenset érintő aktualitásokra.
Hogy áll hazánk vízgazdálkodása?
A klímaváltozás egyre sürgetőbb kihívásokat jelent hazánk
számára is: a vízgazdálkodás kérdései különösen aktuálissá váltak, hiszen a változó éghajlat szélsőségesebb időjárási viszonyai komoly hatással vannak Magyarország vízkészleteire.
Mi okozott fejfájást az almatermesztőknek idén?
2023. szeptember 20. 09:55
Mit hozott az idei év, és vajon megóvható az almaültetvény a jelenlegi, európai uniós szintű növényvédőszer-hatóanyag kivonások mellett? Hazánkban az Európai Uniós egyéb országokéhoz hasonlóan, szintén szűkül az alma termőterülete, bár sokkal drasztikusabb mértékben: míg az ezredfordulón 42.000 ha volt hazánkban, addig szűk negyed évszázad alatt az almatermő terület megközelítőleg felére, 20.500 ha-ra csökkent.
Egymillió uborkapalánta a hightech üvegházban
Az elmúlt években telített lett a magyar hajtatott paradicsom piaca hiszen a közelmúltban számos magas légterű, hightech üvegházat adtak át hazánkban. Emiatt aztán a zöldségtermelők új utakat kerestek, és a hajtatott uborka az a növény, amit viszonylag kis átalakítási költség mellett, gazdaságosan lehet nevelni az ilyen fejlett üvegházakban. Ez azt is eredményezte, hogy minden eddiginél nagyobb igény mutatkozik az uborkapalántákra, amit az Árpád-Agrár Zrt. több mint egy éve átadott szegvári palnátanevelő üvegházában is érzékelnek.
Facéliatermesztés vadvédelmi szegéllyel, méhekkel, biodiverzitással
„Én mezőgazdasági vállalkozó vagyok és mellette vadász is. A Kesző és környéke Vadásztársaság tagjaként fontosnak tartom a környezetünk védelmét. Ezért is foglalkozok az apróvad megóvásával, a biodiverzitás növelésével. Én magam is tapasztalom, hogy egyre kevesebb a bogár, egyre kevesebb a méh, a facélia azonban vonzza a rovarokat, amivel így táplálékot tudok biztosítani az apróvad számára. A fácán, a mezei nyúl, de az őz védelmét is szolgálja, ha van elég táplálék és búvóhely a területen, ezért ezt a szempontot is figyelembe veszem a gazdálkodás során”
10 tonnás kukorica talajművelés nélkül - No-till és min-till növénytermesztés Somogyban (I. rész)
Magyarországon csak nagyon kevesen hisznek a minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológiában. Pusztakovácsiban azonban egy 400 hektáros gazdaságban már évek óta folyamatban van az átállás, a talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepe van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át. Azon a területen is, ahol október végén zúgott fel a kombájn, és hektáronként nettó 10,3 tonna kukoricát takarított be.
