„Óriási rizikó a gabonatermesztés” – Így aratták le az őszi búzát Tolnában
2019. augusztus 21. 07:37
Agrofórum Online
Megosztás
Július elején felzúgtak a kombájnok a Duna árterében is. Tallós Attila Fadd, Gerjen, Dombori és Tolna térségében 1993 óta foglalkozik növénytermesztéssel. A 350 hektár saját, bérelt és szolgáltatott területen néhány nap alatt végeztek a kalászosok aratásával, amit nehezített, hogy az időben szinte teljesen összecsúszott a repce betakarításával. Az eredmények ebben az évben nem a legjobbak, bár az idei szezonhoz képest az őszi búza 7 tonna feletti termésátlaga komoly szakértelemről tesz tanúbizonyságot.
Bio palántanevelés a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban - vetéstől a növényvédelemig
Április elejétől decemberig szolgálja ki változatos kínálattal zöldségközösségének tagjait a Nógrád megyei Terényben működő MagosVölgy Ökológiai Gazdaság. Ehhez azonban már február során meg kell kezdeni a vetést, illetve a palántanevelést, ami szigorú rendszer szerint fűtött fóliasátorban történik. De mielőtt részletesen is bemutatjuk a technológiát, ismerjük meg Dezsén Zoltánt, aki feleségével, Judittal álmodta meg és hozta létre a biogazdaságot.
Így védhetjük meg a cseresznyét!
A csonthéjasok virágzása után a következő kritikus időszak a termésnövekedés kezdetén jön el, amikor aktuálisan a cseresznyelégy elleni védekezés kerül a középpontba. Nem csak az ültetvényekben jelent nagy kárt ennek a kártevőnek a megjelenése, de a kiskerttulajdonosoknak is permetezőt kell ragadniuk, ha nem akarnak kukacos gyümölcsöt enni. Növényvédelmi vlogsorozatunk soron következő részében ez ellen mondjuk el a lehetséges megoldásokat.
Az erdők nem képesek ,,elfutni” a klímaváltozás elől
A mezőgazdasági kultúrák zöme egynyári, így a klímaváltozás viszontagságai csak rövid ideig érintik. Azonban egy erdőnek, kocsányos tölgynek akár száz éven keresztül szükséges lekövetnie a klimatikus változásokat: az erdők nem képesek ,,elfutni” a klímaváltozás elől..
Ketreces vagy mélyalmos tojás? - Ilyen a feljavított ketreces tojástermelés a Kereki-Farmnál
Indokolatlannak, sőt, egyenesen károsnak tartják a magyarországi termelők azon áruházláncak törekvését, amelyek 2025-től kirázólag alternatív, mélyalmos vagy volieres rendszerben előállított tojást forgalmaznának. Mindezt úgy, hogy a 2012-től hazánkban is 80-85%-ban alkalmazott, EU szabványnak megfelelő feljavított ketreces technológia gazdaságosabb, és állategészségügyi szempontból az tyúkoknak is kedvezőbb.
Így bírta ki a repce a brutális szárazságot Algyőn
2022-ben egészen március utolsó napjáig kellett várni a tavaszi aszály végére. A szinte utolsó utáni pillanatban érkező csapadék lehullásáig azonban a termelők egy része nem ült tétlenül. Szeged térségében például Szabó József az FMC RhizoMagic növénykondíciónálójával kezelte repcéjét.
