Újra virágba borult a káprázatos nagybani
Ismét kivirult a nagybani virágpiac Szigetszentmiklóson. A koronavírus-járvány miatt talán leginkább sújtott agrárágazat, a dísznövénykertészet az Anyák Napját követően tért magához, és bár a vágott virágokkal foglalkozókat negatívan érintette a ballagások elmaradása, a Flóra Hungária csarnokában már nagy a nyüzsgés hétfőnként és csütörtökönként, lassanként visszaáll a régi rend.
Bárány helyett húsmarha? - Tiszagyulaházán jártunk a húsvéti bárányok között
Húsvét előtt néhány héttel megindultak a magyar bárányszállítmányok Olaszország irányába. A mennyiség azonban évről-évre apad, aminek oka természetesen összetett. A legtöbb állattartó folyamatosan csökkenti juhállományát. Nincs ez másképp Megyesi Elemér három megye határán fekvő családi gazdaságában sem. A Hajdú-Bihar megyei, tiszagyulaházai tanyában egykor 1000 juh is szaladgált, 2019 áprilisának első napjaiban azonban már csak mindössze 365 darab.
A genetikai változatosság szolgálatában
A Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Tápiószelén az egyetlen olyan intézet hazánkban, amely mind a négy génbanki feladatnak eleget tesz. Ezek a gyűjtés, a felszaporítás, vagy felújító vetések, a dokumentáció, valamint a közreadás, vagyis a lakossági felhasználás támogatása, melyet 2013 óta kampányszerűen művelnek.
Maszkos Dutra és a 100 éves gőzgép működés közben
2020. szeptember 19. 11:28
Még az öreg Dutra traktor sem lázadt fel a Bábolnai Gazdanapokon azért, hogy maszkot kell viselnie, bár a szabadtéri rendezvény során ez nem is volt kötelező. A magyar gépgyártás legtöbb kiemelkedő alkotása éppen a veszélyeztett, fél évszázadnál időszabb korban van, igaz, fennmaradásukat nem a járványok, sokkal inkább a háborúk és az elmúlt évtizedek viszontagságai veszélyeztették - különösen a vasból készült gőzgépeket.
HEKTÁR: No-till a magyar ugaron - Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.
Nagyon nehéz, de szükséges öntözni
Az egyre szárazabb időjárás miatt évről-évre indokoltabbnak tűnik az öntözés, nem véletlen, hogy az 1800 hektáron növénytermesztést és állattenyésztés végző, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderes 2006 Kft. területén 402 hektáron két lineár öntöző berendezéssel, további 482 hektáron pedig öntöződobokkal zajlik a csapadékpótló munka, ami már a kulturnövények kelesztésekor is elengedhetetlen.
Támad a cseresznyelégy
,,Kukacos a cseresznye" halljuk gyakran, de ki is kell javítanunk gyorsan a mondatot, hiszen a gyümölcs nyüves, lévén légy az ,,elkövető". Legújabb videónkban a cseresznye legjelentősebb kártevőjéről, a cseresznyelégyről beszélgetünk Zsigó György növényorvossal.