Cseresznyefákon az érett cseresznyéken sok, egy szemen több apró lyukat látni. Sok termésre jellemző. Ez lehet cseresznyelégy kártétele? Ha nem, akkor mi okozhatja? Korábban nem találkoztam ilyen elváltozásokkal.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A cseresznye fő kártevője az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi), mely már javában rajzik. A kifejlett nőstény legyek tojócsövükkel a gyümölcs héja alá helyezik a petéket, ahol azok néhány nap után átalakulnak világos színű lábatlan lárvákká. 10-14 nap fejlődés után a lárvák elhagyják a cseresznyét, a talajba kerülnek, ahol bábbá alakulnak, és ott telelnek. A tojásbehelyezés után a héjon igen apró nyom visszamarad, de a lyuk nem parásodik meg, és általában a vele egy időben történő moníliafertőzés miatt, a gyümölcs a szúrás körül megpuhul, majd megbarnul, és belül is barnul a gyümölcs húsa. A cseresznyelégyre jellemző, hogy egy gyümölcsbe 1 tojást helyez a rovar, nagyon ritka, hogy esetleg kettőt. Tehát kizárt, hogy amelyik cseresznyén több lyukat észlelt, az európai cseresznyelégy nyoma lenne.
Terjedőben van hazánkban is a behurcolt amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata). Kinézete, életmódja hasonló a hazai cseresznyelégyhez, annál kissé nagyobb. Míg az európai cseresznyelégy esetében egy gyümölcsben egy lárva (nyű) táplálkozik, addig a keleti cseresznyelégy esetében több nyű is élhet egy gyümölcsben.
Közismert, hogy gyümölcsfákon, köztük csonthéjasokon is tavasszal a levelek kifejlődését követően kisméretű ormányos bogarak is (levélbarkók, levélormányosok, eszelények) élnek, néhány mm hosszúak csupán, a leveleket rágják, majd a fiatal terméseket is, és azokba helyezik tojásaikat. Annak nyomát később jól látható, elparásodott kis bemélyedés jelzi. A tojásból 6-8 mm-es lábatlan lárvák – kukacok – fejlődnek, lényegesen nagyobbak, mint a cseresznyelégy lárvái. A gyümölcs belsejét felélik, kirágják. Amikor cseresznye termésen lyukak, bemélyedések láthatók, a károsító azonosításához célszerű a gyümölcsöt felvágni és belsejét, abban élő lárvát megvizsgálni.
Az utóbbi években felszaporodó zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) is kedveli a cseresznyét, a poloskák is szúró szívó szájszervvel rendelkeznek. Ahol a cseresznyefákon nagyobb számban élnek, lényeges kártételt okoznak a terméseken, szúrásuk nyoma a terméshéjon megmarad, jól látható, és az általuk okozott deformáció is.
A pettyesszárnyú muslica vagy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy invazív, idegenhonos, behurcolt légyféle kártevő, mely szintén károsíthatja az érett cseresznyét. Bár elsősorban a vékony héjú bogyós gyümölcsűek kártevője (málna, ribiszke, szeder, szőlő stb.), az érett, de nem túlérett cseresznyén is előfordul. A megtermékenyített, 2-3 mm-es méretű nőstény az érő gyümölcs héját fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja és belehelyezi petéjét. Egy alkalommal általában 1-3 petét rak le. Egy gyümölcsre több nőstény is rakhat petét. Esetében a cseresznyében több apró, 1-3 mm-es lárva is fejlődhet.
A felsoroltakból kitűnik, hogy több rovarfaj is neveli lárváit a cseresznyében, a lárvák kicsik, hasonló színűek és alakúak. A gyümölcs külsején látható tünetek nem elegendők a kárt okozó rovarok meghatározásához.
