A szomszéd utcában álló hársfa törzsén nagy foltban hemzsegnek furcsa színű bogarak, melyeket idáig még nem láttam. Több száz bogárról van szó, rémisztő látvány. A képen jól látni őket. Csak nem új kártevők vannak terjedőben?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A képen a hársbodobács (Oxycarenus lavaterae) telepe látható. Észak-Afrika mediterrán vidékén őshonos, onnan terjedt el Európa országaiba, az északi államokba is. Hazánkban 10-15 éve fordul elő, egyre több helyen.
A kifejlett hársbodobács 4-5 milliméter hosszú, teste vörös, fehér és fekete színű, e tarkaság miatt könnyen észlelhető. Fejük, csápjaik, a tor első része fekete színű. A lárváik (nimfák) színben elválnak tőlük, könnyen megkülönböztethetők: fejük, toruk, szárnycsonkjaik fekete, potrohuk téglavörös. A telet elsősorban a kifejlett bodobácsok képesek átvészelni, bár kolóniáikban néhány lárva is előfordulhat. A bodobácskolóniák a fatörzs bármely részén megtelepednek, elsősorban repedések, sebek környékén, mivel azok mélyedéseiben kissé védettebb helyet találnak a téli fagyok ellen. Mindig a fák déli, napos oldalát keresik erre a célra. Feltehetőleg a kéreg alatt helyet találó egyedei élik túl csupán a kemény fagyokat, a többi elpusztul. Az utóbbi évek enyhe telei kedveztek fennmaradásának, felszaporodásának.
A hársbodobács fő gazdanövényei a közterületeken, parkokban gyakori hársfák: ezüst hárs (Tilia tomentosa), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos). Hasonlóan kedvelt növények számára az Altea, Hibiscus, Malva nemzetségbe tartozó mályvafélék. Feltűnően gyakori a mályvacserjének, hibiszkusznak vagy szíriai mályvacserjének is ismert, kertek, közterületek évelő fás cserjéin. Ezeken kívül a nyár-, platán-, vadgesztenyefákon, mogyoróbokrokon is megtalálhatók. Ősszel megszokott látvány a mályvacserje virágain, toktermésein pihenő, napozó, azt szívogató hársbodobácsok sokasága.
Hazánkban feltehetőleg 2 nemzedéke fejlődik ki évente, a tőlünk délebbre fekvő országokban 4 nemzedék is. A lárvák és a kifejlett alakjai a hársfa leveleket, zsenge hajtásokat szívogatják, később pedig azok terméseit. Megfigyelések nem igazolták számottevő károsítását, így általában nem tekintik kártevőnek. Bár egyes kutatók szerint a legyengült hársfákon megtelepedő, nagy tömegben előforduló hársbodobácsok a hársfák kipusztulását okozzák. Tény, hogy egyes országok invazív rovarként, kártevőként kezelik.
Ahol nagy egyedszámú kolóniákba tömörülnek utcai sorfákon, és a járókelőkre riasztó hatással vannak, ott a telepeiket seprűvel kíméletesen el lehet távolítani a törzsről. Ezzel a beavatkozással nem pusztulnak el, csak máshol telepednek meg, olyan helyen, ahol nem zavarják az embereket. Kémiai beavatkozást nem javaslok.
