Kezdődik a tavaszi kerti élet, és ilyenkor már a dugványozást és más vegetatív szaporítási módszereket is be lehet vetni az idei szép kert reményében. Nézzük sorra, hogy milyen növényeket érdemes dugványozni!
Alapvetően minden olyan dísznövényt és haszonnövényt dugványozással szaporítunk, melyeknél a magvetés vontatott vagy túl lassú lenne. A dugványozás nem egy nagy ördöngösség, pár dologra odafigyelve igen hatékonyak tudunk lenni.
Mit jelent a dugványozás?
A dugványozás egy vegetatív szaporítási mód, tehát nem a növény szaporítóképleteihez van köze – mint a mag például -, hanem egyéb növényi részekkel történik, mint a hajtások, vesszők. Ezt nagyon leegyszerűsítve így tudnám röviden megfogalmazni.
A dugványozáshoz úgynevezett dugványokat készítünk, amihez egészséges fás, félfás vagy zöld hajtásokat kell szedni. Minden növénynél megvan, hogy melyik növényi részt és mekkorát érdemes szedni ahhoz, hogy ideálisan tudjon gyökerezni.
Például egy rózsát általában félfás dugvánnyal szaporíthatunk, míg egy örökzöld tujafélét fás dugvánnyal ideális.
A dugványozáshoz lehet használni például gyökereztető hormont is, amivel még eredményesebbek leszünk.
Mit dugványozunk mi tavasszal?
Februártól kezdve lehet dugványozással szaporítani a növények jó részét, első körben a fenyőfélékkel és örökzöldekkel indul az év ezen a téren.
Most, hogy kitavaszodott, így már a lombhullató cserjékkel haladhatunk is tovább: füge, hortenzia, rózsa, mályvacserje, somfélék vagy akár a loncok.
A füge talán az egyik legegyszerűbben, legkönnyebben gyökeresedő növény, ha dugványozásról van szó. Még a levelek kihajtása előtt vágjuk meg, tegyük vízbe vagy nedves perlitbe az ágdarabokat. Pár nap alatt megjelennek a gyökérkezdemények és pár héten belül kész gyökeres, már elültethető növények lesznek a dugványokból.
A mályvacserje is egészen jól szaporítható vegetatívan, de ha már a levelek kihajtása után dugjuk el, akkor a nagyobb leveleket vágjuk félbe, hogy a párolgási felület csökkenjen.
Érdemes gyökereztető hormont is használni, mert ezzel sokkal hatékonyabb gyökeresedést érünk el: a rózsa, a mályvacserje, vagy akár a fent említett somfélék nehezebben, lassabban gyökeresednek, de nem lehetetlen a feladat. Ezen is segíthet a gyökereztető hormon.
A loncok még gyökérsarjakon keresztül is képesek sokasodni, ha nem bíbelődnénk a dugványozással, akkor ott tőosztással vagy a gyökeres sarjak leválasztásával is rengeteg új növényt nevelhetünk.
Hány rügyes legyen egy dugvány?
A legtöbb esetben a minimum 4 rügyes szokott beválni nekem. Egyrészt két rügy így bekerülhet a talajba vagy a vizes perlitbe, és két rügy a talajfelszín felett elkezdhet kihajtani. Nem érdemes hatalmas növénydarabokat gyökereztetni dugványként, mert minél nagyobb a párologtató felület, annál kisebb az esély a gyökeresítésre, hamar kiszárad a kis növény.
A dugványozáshoz a cserepet, amibe leszúrtuk a kis növénydarabokat, le is fedhetjük nejlonzacskóval, hogy a pára bent maradjon. Ilyenkor viszont időnként a párát ki kell engedni, hogy ne tudjon bepenészedni a növény.
Mivel a dugványoknak nincs gyökere kezdetben, így az alulról öntözés nem praktikus. Érdemes eleinte felülről öntözni a gyökereztetésre befogott tálcákat, cserepeket, mert így biztos át tud nedvesedni a talaj.