Az ecet rendkívül nagy segítség a háztartásban, legyen szó konyhai tisztításról, takarításról vagy mosásról. Arról viszont kevés szó esik, hogy a kertben is széles körben alkalmazhatjuk. Lássuk, hogy miben segít nekünk!
Nem is gondolnánk, milyen régóta használja az emberiség az ecetet, mind a konyhában, mind a különböző iparágakban. Lássuk, hogy a kertben milyen módon és mire használhatjuk az ecetet, akár töményen, akár hígítva. Akármire is alkalmazzuk az ecetet, azt mindig észben kell tartanunk, hogy egy igen erős savval van dolgunk, ezért mindig óvatosan kell bánnunk vele!
Kerti szerszámok karbantartásához
Mivel az ecet képes leoldani a rozsdát, ezért a lapátot, ásót, kapát, (vagy a mi kertünkben rendre kint felejtett metszőollót…) bátran kezelhetjük vele szükség esetén, mint a legolcsóbb maró hatású szert, amit a háztartásban találunk. Áztassuk be egy éjszakára a rozsdás eszközöket higítatlan ecetbe, ami már másnap reggelre lemarja a rozsdát a szerszámokról.

Gyomirtóként
Az ecet alkalmas a kertben növő gyomok irtására. Az ecetsav savas kémhatása révén feloldja a növények sejtjeinek membránját, ezáltal kiszárítja és elpusztítja az egész növényt. Sok esetben még gyorsabban is hat, mint a kontakt gyomirtó szerek.
Vigyáznunk kell azonban, mert nemcsak a gyomnövényeken, hanem a kultúr- és dísznövényeken is kifejti hatását, ezért csak olyan területen alkalmazzuk, ahol nincs a közelben termesztett növény! Éppen ezért kiváló segítség lehet az ecet a teraszon, a járdaszéleken vagy térkövek között előbukkanó gyomok ellen.
Hangyák ellen
Az ecet az egyik legjobb megoldás lehet a hangyák ellen. Töltsünk egy szórófejes flakonba vízzel higított ecetet, és fújjuk be az ismert vonulási területeket, ajtókat, ablakokat, ezzel távol tarthatjuk a hangyakolóniát a veteményestől, a terasztól és a lakástól is.

Csigák ellen
Az ecet kiválóan alkalmazható a meztelencsigák ellen is, amelyek évről évre egyre nagyobb problémát okoznak, főként a veteményesben és a díszkertben. Figyeljük meg a legnagyobb “forgalmú” csigaútvonalakat, és azokat a területeket, ahol a legtöbbet látunk belőlük, majd ezekre a helyekre locsoljunk egy kis ecetet, vagy hígítsuk egy kis vízzel. Itt is fokozottan figyeljünk a környező növényekre! Ahogyan a hangyákat is, a csigákat is távol fogja tartani az ecetes permet.
Lemosó permetezéshez
Lemosó permetezésre is lehet használni az ecetet úgy, hogy kb. 20 liter vízhez keverjünk hozzá 0,5-1 liter 20 százalékos ecetet. A rovarkártevők ellen kifejezetten hatásos. Nagyon sokan kipróbálták már, köztük mi is, nálunk bevált, viszont ettől függetlenül ajánlatos próbapermetezést végezni! Nagyon fontos, hogy a termesztett növényekre és a dísznövényekre soha, semmilyen körülmények között ne juttassunk ki hígítatlan ecetet!
Bővebben az ecetről: történelem és érdekességek
Az ecetsav felhasználása igen messzire nyúlik vissza a történelemben.
Az ókori rómaiak a megecetesedett bort ólomedényekben forralták, hogy az igen édes, sapának nevezett sziruphoz jussanak. A sapa sok ólom-acetátot tartalmazott, amit édes íze miatt ólomcukornak is neveztek (emiatt a nedű miatt sajnos sok római arisztokrata családban ólommérgezésben hunytak el a családtagok).

Az i.e. III. században Theophrasztosz görög filozófus leírta, hogy ecet és különböző fémek kölcsönhatásával hogyan lehet értékes színezőanyagokat előállítani az ókori festőművészek és az építészet számára.
Ugorjunk egy nagyot az időben, és már az i.sz. 8. században járunk: Jabir Ibn Hayyan perzsa alkimista ecet desztillálásával tömény ecetsavat állított elő, majd évszázadokkal később, a reneszánsz idején az ecetsavat fém-acetátokból hozták létre száraz desztillációval. A 16. században Andreas Libavius német alkimista írt le egy ilyen eljárást.
1847-ben Hermann Kolbe német kémikus állított elő elsőként ecetsavat szervetlen vegyületekből. Az eljárás során klórozással hozott létre szén-diszulfidból szén-tetrakloridot, melyből pirolízissel tetraklór-etilént nyert. Ezt a vegyületet vizes klórozással triklórecetsavvá alakította, amiből elektrolitikus redukcióval jutott az ecetsavhoz.
1910-re a jégecet legfontosabb forrása a fa száraz lepárlásakor keletkező „faszesz” lett. Az ecetsav elkülönítésére mésztejet adtak hozzá, majd a keletkező kalcium-acetátból kénsavval szabadították fel. Ebben az időben Németország évi 10 000 tonna jégecetet állított elő, melynek közel 30%-át az indigó nevű színezék előállítására használták.
Kapcsolódó cikkek: