A szelídgesztenye és vadgesztenye rokonok? Hasonlóan néznek ki? Hasonló a felhasználásuk? Miért kapták ugyanazt a nevet? Hogyan különböztethetjük meg őket?
A szelídgesztenyével és a vadgesztenyével sokszor találkozhatunk, mégis lépten-nyomon összekeverjük őket. Sokan megállnak egy gesztenyefa előtt, és csodálva nézik ezt a minden tekintetben párját ritkító fát – „De gyönyörű gesztenyefa! De melyik is ez?” Ki gondolná, hogy csak névrokonok?
A bükkfafélék családjába tartozik a gesztenyenemzetség (Castanea), amely mintegy tucatnyi fás szárú növényfajból áll. Ezek közül Európában csak egyetlen faj, a szelídgesztenye (Castanea sativa) honos, és leginkább a vulkanikus eredetű hegyek, dombok meleg oldalainak a növénye. A kontinensen díszfaként elterjedt vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) ugyan sokkal ismertebb, de a szelídgesztenyével ellentétben nem a bükkfafélék, hanem a szappanfafélék családjába tartozik.
A két fafaj (szelídgesztenye , vadgesztenye) hasonló nevét elsősorban a terméseik hasonlósága adta: mindkét esetben szúrós, zöld kupacsban ülnek a barna színű termések. Ezt leszámítva azonban számtalan tulajdonságban eltér a két faj: lássuk, hogyan tudjuk megkülönböztetni őket. Az alábbi táblázat segítséget jelenthet a gyors áttekintésben:
Szelídgesztenye és vadgesztenye összehasonlító táblázata
Szelídgesztenye | Vadgesztenye | |
Származása | Délkelet-Európa hegyvidékei | Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidékei |
Rendszertani besorolása | Bükkfafélék (Fagaceae) családjába, gesztenye (Castanea) nemzetségbe tartozik. | Szappanfafélék (Sapindaceae) családjába, vadgesztenye (Aesculus) nemzetségbe tartozik. |
Tudományos neve | Castanea sativa | Aesculus hippocastanum |
Egyéb nevei | Édes gesztenye, európai gesztenye, jóféle gesztenye | Bokrétafa, lógesztenye |
Elterjedése | A Föld északi félteke, Európában elterjedtebb és általánosabb. | A Föld északi félteke, de Észak-Amerikában több faj él, mint Európában. |
Hazánkba kerülés | Őshonos | Díszfaként terjedt el (parkosítás, kertépítés) |
Megjelenése | Nagytermetű, lombhullató, magassága elérheti a 30 métert, lombkoronája sűrű, szabályos. | Nagytermetű, lombhullató, magassága 30-35 méter is lehet. Lombkoronája dús, szabályos. |
Kéreg | Bordás (csavarodó kéregkötegekből állnak) | Sötétbarna, pikkelyesen leváló |
Egylaki vagy kétlaki | Egylaki, a hím és női ivarú virágok egy fán belül, de külön-külön fejlődnek | Kétlaki |
Levél | Sötétzöld színű, fogazott (gyakran karéjos), hosszúkás lándzsa alakú, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, fényes, bőrszerű, keskeny. | Tenyeresen összetett, 5-9 levélkéből áll. Mérete meghaladhatja egy felnőtt ember kézfejének méretét. |
Rügyek | Zömök, kerekded | Vastag, kúpos, ragadós |
Virág | Egyivarú virág, hímnős barkavirágzata felálló, látványos, bár kevésbé feltűnő, mint a vadgesztenye. | Fehér színű, nagyméretű bugavirágzat. |
Virágzás ideje | Nyár elejétől (június-július) | Tavasz végétől (április vége, május eleje) |
Pollen | Kevésbé allergén. | Erősebb allergén reakciót válthat ki. |
Terméshéj (kupacs) | Zöld színű, több vékony, hosszú, szúrós tüskével. | Vastagabb, nagyobb, kevesebb tüskével. |
Termés | Makktermés | Húsos toktermés |
Termésének beltartalma | Gazdag keményítőben, szacharózban | Magas szaponintartalom |
Mag | Kissé csúcsos, színe sötétebb barna, októberben pottyan a földre éretten, a kupacsban. | Kerekebb, kicsit nagyobb, fényes, színe vörösesbarna, jellegzetes köldökfoltos. |
Megporzás | Szél- és rovarporozta | Főként szélbeporzású |
Környezeti igények | Melegkedvelő – elviseli a téli fagyokat, a meszes talajt rosszul tűri. | Fényigényes, mérsékelt vízigénnyel, nem kifejezetten melegigényes. |
Egyéb felhasználás | Szárított leveléből tea készül megfázásra, asztmás betegségekre, gyulladásokra. | Magjának eszcin hatóanyaga érszűkítő hatású, a fiatal fa kérgének eszkulin hatóanyaga a kozmetikaiparban használatos. Levelét és virágát ízületi panaszok és aranyér kezelésére használják. Finom szerkezetű, hajlékony fája a faipar kedvelt alapanyaga. Mosószerként (mosódió) is alkalmazható. |
Növényvédelem – betegségek, kártevők | Szelídgesztenye kéregrák, Fitoftórás betegség (tintabetegség), Mikoszferellás levélfoltosság, Fomopsziszos betegség, Cserebogár-fajok, Gesztenyeormányos, Gesztenyemoly. | Guignardiás betegség. Jelenleg a vadgesztenye levél-aknázómoly a legnagyobb fenyegetése a fafajnak. |
Természetvédelmi státusz | Nem fenyegetett | Sebezhető |
Fontos tudnivaló | Termése ehető, belőle készül a gesztenyepüré, és az őszi, téli időszakban az utcai gesztenyeárusoktól is szelídgesztenyét vehetünk. | Termése emberi fogyasztásra nem alkalmas, elfogyasztása émelygést, gyomorpanaszokat okozhat, de kreatív foglalkozásra és otthoni dekorálásra minden évben gyűjthetünk belőle. |
Érdekesség | 2007-ben Magyarországon az Év Fájának választották. | Magja remek rovarriasztó, szekrényben, éléskamrában alkalmazhatjuk. |
Kapcsolódó cikkek: