A Tápió Natúrpark számos lehetőséget nyújt a kikapcsolódást keresők számára, de a legfontosabb, hogy elsősorban az ott élők számára igyekeznek egy fenntarthatóbb világot építeni, ahol a természeti és kulturális értékek nem vesznek el és élhetők a települések. A natúrpark munkatársai azért dolgoznak, hogy megmutassák, nemcsak egy szép álom, hanem megvalósítható program a fenntarthatóság, az értékek védelme és a gazdálkodás harmóniája. Látogatásaink során mindig valami újat tapasztalhattunk meg ebből az átalakulási folyamatból.
2017-ben voltunk először tájépítész hallgatókkal a térségben, ami akkor még nem volt natúrpark, csak tervezték annak megalapítását. Azóta is többször ellátogattunk a Tápió-vidékre és mindig rengeteg élménnyel, tanulsággal tértünk haza, akár gyalog, akár autóval, akár kerékpárral vagy lovaskocsival jártuk be ennek a különleges tájnak egyes részeit.
A 2019 óta fennálló Tápió Natúrpark a Budapesti Agglomeráció közvetlen szomszédságában helyezkedik el, 18 települést foglal magába, összesen mintegy 75 ezer lakossal. Munkaszervezete a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány, négy részmunkaidős munkatárssal.
A rendkívül változatos tájegység gerincét a Tápió-patak és vízrendszere alkotja, amely két nagy tájunk, az Alföld és – a térségbe benyúló Gödöllői-dombság révén – az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Természeti adottságait tekintve ezért megtalálhatók mind a dombvidékekre, mind a síkvidékekre jellemző elemek (1. kép). Csak egyetlen példa a talajok világából: a natúrpark területén az ország csaknem összes jelentős talajféleségével lehet találkozni! A különböző élőhelyek így különösen is diverz, sokféleséget tükröző növény- és állatvilágnak adnak otthont. A natúrpark területén több részletben találhatók országos jelentőségű védett természeti területek a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részeként, de számos Natura2000 és helyi védett terület is jelzi a térség természeti jelentőségét.
A Tápió Natúrpark azonban nemcsak természeti szempontból, hanem kulturális öröksége szempontjából is igen sokszínű. A településeken a számos népi építészeti emlék mellett nemesi kastélyok és kúriák is őrzik a táj egykori lakóinak emlékezetét. Erre haladt keresztül a már a középkorban is használt Só-út, de erre terelték a Bécsbe szánt marhacsordákat is, és a térségnek jelentős rész jutott az 1848-49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában is. A nevezetes Tápióbicskei csata emlékére minden évben megrendezik a „hídi-csata” hadi játékot, amelynek híre napjainkra messze túlnyúlt a térségen, és több ezres tömegeket vonz évről évre a hagyományőrző színes, zajos kavalkád.
A natúrparki települések számára különösen is fontos a lovas kultúra, amely nemcsak a sportolási lehetőségekben mutatkozik meg, hanem a mindennapi életet is át- és átszövi. Minden idők legeredményesebb lova, Kincsem is itt élt, emlékét Tápiószentmártonban a Kincsem lovasparkban egy önálló Kincsem múzeum is őrzi. A natúrpark több településén is találunk lovardákat, ami így számos családnak nyújt megélhetést. Lovaskocsis túrákat is szerveznek igény szerint a natúrparkban (3. kép). A ló azonban igavonóként is jó szolgálatot tesz. A natúrpark munkatársai törekszenek arra, hogy a lovas kocsi, a lovas szekér megtalálja újra rendeltetését, hogy mindenfajta káros kibocsátás nélkül, környezetbarát módon és a hagyományokat is őrizve lehessen a térségen belüli szállítási igényeket kiszolgálni.
A natúrpark működése szorosan összefonódik a települések életével. A közterületen nyírni kell a füvet, a kaszálékot el kell szállítani – mindez komoly költséget jelent az önkormányzatoknak. A natúrpark munkatársai és más állattartók sikerrel próbáltak ki egy pénzmentes és fenntartható megoldást. Maguk, kézi kaszával levágták a füvet, a szénát pedig lovas szekérrel szállították el az állataiknak. Se kibocsátás, se hulladék nem keletkezett, nem került pénzbe és mindenki jól járt.
A natúrparkok feladata a szemléletformálás és környezeti nevelés is. Több erdei iskola is várja a fiatalokat kész oktatási-nevelési programmal, megfelelő infrastruktúrával. A környékbeli gyerekeknek természetessé válik, hogy felismerik a lakóhelyük közelében található természeti értékeket, hogy a különféle rendezvényeken játszva ismerik meg kulturális hagyományaikat és válnak mindezek őreivé. Egy farmosi fiatalasszony büszkén mondta, hogy a farmosiak ismerik a madarakat az egész országban a legjobban! A farmosi madárvárta és madárgyűrűző állomás mindig népes az odalátogatóktól, folyamatos kutatás zajlik a területen, jól kiépített – és civil összefogással megújított – pallósoros tanösvénye méltán vonz sok természetrajongót.
A vonalas létesítmények, így az utak, gyakran áthatolhatatlan akadályt jelentenek a talajon mozgó kistermetű állatoknak, mint például a veszélyeztetett kétéltűeknek, a békáknak és a hüllőknek. Párzás idején viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű állat kerül az utakra és válik a közlekedés áldozatává. Ugyanakkor nem veszélytelen a közúti közlekedők számára sem a békák csapatos vonulása, hiszen azokon megcsúszva komoly balesetek történhetnek. Farmos határában, a 311-es úton immár húsz éve zajlik békamentés különböző civil szervezetek koordinálásával. Az itt vonuló – többnyire barna ásóbékák – a megfelelő időszakokban ideiglenesen telepített terelőrendszernek és az önkénteseknek köszönhetően baleset nélkül átjuthatnak az út túloldalára, a vizes élőhelyekre (4. kép), ahol a következő békagenerációk nevelkedhetnek. Sajnos – ahogy a világban mindenütt – folyamatosan visszaszorulnak élőhelyeikről ezek az állatok. Az elmúlt húsz év alatt 66 ezerről 2 ezerre (!) csökkent a megmentendő békák száma a farmosi békamentők megfigyelései alapján. És ez csak egyetlen faj, amelynek élete a vizes élőhelyekhez kötődik, de még rengeteg állat- és növényfaj él ezen a területen, amelyeknek szintén van szerepe a helyi ökoszisztémákban. Az élőhelyek elfoglalása, élhetetlenné történő feldarabolása veszélyezteti sok faj létét, ezért nagyon fontosak azok a tevékenységek, amelyekkel a vizes élőhelyek és az állatok vonulási útjainak fennmaradását, zavartalanságát – és ezzel a biodiverzitás fennmaradását – biztosítják.
A fenntarthatóság társadalmi szolidaritási oldala is fellelhető a programokban. Egy civil szervezettel összefogva nevelőotthonban nevelkedő gyermekek számára is tartottak tábort. Megismerhették a vízparti életközösségeket, a víz jelentőségét a tájban és lehetőségük nyílt őshonos állatfajtákat is megismerni közvetlen közelből. A Koshalmi állatpark egy magán kezdeményezés, még kialakítás alatt van, de máris sokan látogatják. A fenntartásában segítenek a környékbeliek, odahozzák az állatok számára ehető hulladékokat, de van, aki kerítést épít hálából, hogy kisfia ott simogathatja az állatokat – állatkertre nem telne nekik.
Sok önerőből végzett közösségi munka, a természet és az emberek iránti felelősség és szeretet, sokszálú kapcsolati háló, barátság, harmónia a tájjal – ezt tapasztaltuk a Tápió Natúrparkban. Benne van a natúrparkok négy pillére, amelyre alapul: a táji értékek megóvása, a vidék és a turizmus fejlesztése, valamint a szemléletformálás – minden a fenntarthatóság jegyében, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt.
A Tápió Natúrpark kiemelt látnivalói, turisztikai célpontjai a teljesség igénye nélkül:
- Tápiószelén az ország egyetlen, berendezésével fennmaradt kisnemesi kúriája, a Blaskovich Múzeum, továbbá a nemzetközi jelentőségű Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ;
- Farmoson a Vízparti Élet Háza Természetvédelmi Oktatóközpont és Madárvárta, a tanösvények (Sóvirág, Kékbegy);
- Tápiószentmártonban a Kincsem Lovaspark az Attila-dombbal és a Kincsem múzeummal, valamint itt találták meg a szkíta aranyszarvast (eredetije a Nemzeti Múzeumban, pontos másolata a Blaskovich kúriában tekinthető meg);
- Sülysápon a Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgáló;
- Nagykátán, Tápiógyörgyén, Tápiószentmártonban és Tóalmáson nagyszerű gyógyászati célra is alkalmas fürdők;
- Tápiógyörgyén és Tápiószentmártonban erdei iskola, valamint
- számos program, fesztivál, tájséták várják a látogatókat.
Érdemes felkeresni a natúrpark honlapját és letölteni a túravezető applikációt!
Felhasznált források:
Tápió-vidék natúrpark megalapozó dokumentáció. 2017. Készült a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar MSc III. félév Térségi Tervezési Műhelye keretében a Tápió Közalapítvány részére. Kézirat.
Ezúton mondunk köszönetet a Tápió Natúrpark munkatársainak, Szarvas Angélának és Bozóki Balázsnak a táji vezetésekért és a beszélgetésekért.
