Zöldítő

Forradalmi módszer a szennyvíz tisztítására

Agrofórum Online

Vajon mihez kezdenek a szennyvíztelepek az évről évre egyre nagyobb mennyiségben hátramaradó szennyvíziszappal? Hogyan csökkenthető ez a mennyiség a természet „bevetésével”?

A vízben élő állatok segíthetnek megtisztítani szennyvizeinket – legalábbis egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a patakok és árkok fenekén élő olyan gerinctelen állatok, mint például a férgek, a szúnyoglárvák egy fajtája, és a kagylók, mennyiben segíthetik a szennyvíztisztító telepek munkáját. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy ezek az élőlények képesek az iszap lebontására, eltávolíthatják a felesleges tápanyagokat a vízből és elősegíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

A háztartásokból származó szennyvizet a szennyvíztisztító telepeken tisztítják meg, majd visszajuttatják a felszíni vizekbe és a folyókba. A tisztítás során azonban jelentős mennyiségű felesleges (szennyvíz)iszap keletkezik, ami – a magas feldolgozási költségek miatt –  komoly kihívást jelent a szennyvíztisztító telepeknek.

Az iszap azonban nagyrészt szerves anyagokból áll, épp olyanokból, amelyekkel a vízben élő gerinctelen állatok  táplálkoznak.

Az Aquafarm projekt keretében végzett kutatásának részeként Tom van der Meer, aki a Wageningen Environmental Research kutatója és egyben az Aquafarm projekt egyik partnere, egy új szennyvíztisztítási módszer kifejlesztésén dolgozik:

Azt vizsgáltuk, hogy a különböző vízi élőlények milyen gyorsan képesek feldolgozni a felesleges iszapot – magyarázta. – A »nem csípő« szúnyoglárvák bizonyultak a legjobbnak az »iszapevő versenyben«. Az ezeket a lárvákat tartalmazó iszap akár ötször gyorsabban bomlott le, mint a többi. Ez az eredmény tovább javult, amikor a meglévő iszaphoz más, különböző fajokat adtunk hozzá. A szúnyoglárvák jelenlétének köszönhetően megnőtt az iszap oxigénszintje is, ami megakadályozta az erősen üvegházhatású metángáz képződését.

A vízminőséget 2027-ig az EU valamennyi tagállamában javítani kell, hogy megfeleljen a vízügyi célkitűzéseknek, amely előírja, hogy csökkenteni kell a felszíni vizekben lévő tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor szintjét, mivel ezek a tápanyagok negatívan hatnak az érzékeny állat- és növényfajokra.

A tápanyagok magas szintje emellett a cianobaktériumok szaporodását is serkentheti, ami mind az emberre, mind a környezetre káros hatással lehet. Ezek az anyagok azonban sokszor még a tisztítás után is a vízben maradnak és a folyókba kerülnek.

Van der Meer szerint azonban a növény- és állatvilág itt is megoldást kínálhat. Az algák és különféle folyami kagylók szinte minden tápanyagot képesek eltávolítani a vízből, de az Azolla (vízi páfrány) tesztelése is kitűnő eredményeket hozott. A szakember szerint egy évtized múlva az összes szennyvíztisztító telep ezt a természetes megoldást fogja választani.

Az Aquafarm a hollandiai vízügyi és természettudományi társszervezetek közös projektje. Ennek keretében egy ökológusokból, biokémikusokból és víztisztítási technológiával foglalkozó szakemberekből álló csapat 2014 óta végez olyan új módszerrel végzett gyakorlati kutatómunkát, amely a szennyvíz tisztítására szolgál a növény- és állatvilág együttes alkalmazásával.

Az Aquafarm fő célja, hogy a vizet a vízügyi keretirányelv előírásainak megfelelően, természetes folyamatok segítségével, ellenőrzött körülmények között tisztítsa meg. Ehhez járul még a biomassza betakarítása, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szennyvízszennyezés csökkentése.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mikor és miért színesednek szépen a levelek ősszel?

2024. október 14. 14:40

A lombhullató növények levelei ősszel a legszínesebbek. Az őszi színei azonban évről évre, illetve fajon belül egyedről egyedre is változhat.

Hihetetlen: a hangyák saját gazdasággal rendelkeznek

2024. október 9. 14:40

A hangyák 66 millió évvel ezelőtt kezdtek el gombát termeszteni, a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida nyomán.

Az őszi zöldtrágyázás: mit, miért és hogyan?

2024. szeptember 7. 16:10

Az őszi zöldtrágyázás azért kiemelkedően fontos, mert számos hosszú távú előnyt biztosít a talajnak és a terméshozamnak.

Mit csinálhatunk az eddig nem hasznosított zöldtakarmánnyal?

2024. augusztus 26. 15:10

Technológiai és üzleti megoldásokat dolgoztak ki fenntartható, alulhasznosított gyepterületeken alapuló termékek, például papír, állati alom, szerves fehérje, biogáz és bioszén előállítására.

A szennyvíziszap, ami alkalmas lehet a műtrágya pótlására

2022. július 5. 09:48

Napjainkban a víziközmű cégeknél kiemelt feladat a szennyvíziszap hasznosítási lehetőségeinek felkutatása.

Hatékonyabb technológia a szennyvíz utókezelésére

2023. április 27. 11:25

Magyar és kínai kutatók közötti együttműködés keretében minden eddiginél hatékonyabb technológiát fejlesztettek ki a szennyvíz utókezelésére.

Kezelt szennyvíz segíthet a mezőgazdaság vízigényén

2019. február 13. 07:46

A megfelelően kezelt szennyvíz – elsősorban mezőgazdaságban történő – használatával csökkenthető a vízkitermelés.

Szennyvízből öntözővíz? Így vennék fel a harcot az aszállyal Németországban

2024. április 12. 13:10

Egy törvénytervezet szerint meg akarják könnyíteni a tisztított kommunális szennyvíz kijuttatását a szántóföldekre. A gazdálkodók, kertészek és vízügyi szakemberek szigorú biztonsági előírásokat követelnek a kockázatok minimalizálása érdekében.