A globalizációval és azzal a ténnyel, hogy már mindent lehet kapni szezonban és szezonon kívül, az emberiség eljutott egy olyan fázisba, amikor már nem olyan érdekes, hogy a beltartalom, az ökolábnyom vagy más tényezők hogyan vannak jelen egy gyümölcs esetében. Az ősi magyar gyümölcsfajtáknak ezért is van jelentőségük, mert ha megismerjük valódi értéküket, akár át is értékelhetjük saját fajtaválasztásunkat.
Tájfajták és különlegességek
A tájfajták nem véletlen alakultak ki. Minden egyes országrésznek megvan a maga gyümölcsfajtája, akár több is, mert az ott megnevelt és sikerrel termesztett fajták egy idő után már kézről kézre jártak, szaporították őket és maga a faja tudta is azt a termésmennyiséget, amit elvártak tőle, bírta a tájegységre jellemző éghajlati és talajadottságokat is. Ma is a zöldségek esetében figyelhető meg leginkább, hogy a kézről kézre járó fajták sokkal ellenállóbbak, ízvilágban is eltérnek a klasszikus piaci kínálattól, növényvédelmük is sok esetben egyszerűbb. Termésmennyiségben persze nem feltétlen igaz, hogy hatalmas mennyiségek vannak, vagy netán nem hagy ki egy-egy év. De nem is intenzív termesztésre valók valójában.
Aggteleki véralma és társai
Az ősi fajtákban az még a jó, hogy sokszor az eredeti tájegység neve is visszaköszön az elnevezésre és az igényeire. Ha csak ennél a példánál maradunk, képzeljük el milyen az Aggtelek és környékének klímája és máris nem fogjuk választani a sivár és száraz alföldi vidékre, mert egy párateltebb helyre van szüksége a megfelelő növekedéshez és termésminőséghez.
Különleges ízvilágok
Ha még az almáknál maradnánk, akkor tipikus példája a különlegesen finom íznek a Batul. A Batul őszi szüretelésű fajta és akkor lesz igazán finom, ha elkezd sárgulni úgy január fele.
De ide tartozik az elhúzódó érésű, üzemi jelleggel több menetben szedhető Csengődi meggyfajta is, mely saját térségében érzi legjobban magát vagy a hozzá hasonló vidékeken. Ennek a fajtának praktikuma, hogy öntermékenyülő, ráadásul egy nagyon ellenálló, edzett fajta, így a növényvédelme is könnyebb, mint nagyüzemire nemesített társainak.
Kajszik és őszibarackok
Az utóbbi éveken igencsak rájár a rúd a baracktermesztésre, többnyire a késői fagyok miatt, de az időjárás szeszélyessége sem segíti a termesztést.
Az egyik nagy kedvencünk a Ceglédi arany kajszi. Mivel hamar termőre fordul és jó termőképességű, emellett kiváló frisspiacra, tárolható és még befőzésre is alkalmas, így ha házikertbe választunk univerzális fajtát, akkor ezt bátran merem ajánlani. Emellett öntermékeny és jó pollenadó is.
A listát végtelen hosszan lehetne sorolni, mert ha úgy igazán utánanézünk az ősi magyar gyümölcsfajtáknak vagy a hagyományos, magyar nemesítéseknek, tájfajtáknak, akkor biztosan megtalálható minden tájegységhez az a fajta, amit érdemes ültetni. Bár itt sem árt a pollenadókat megnézni fajtaválasztásnál, de általában könnyebb dolgunk van ezekkel a fajtákkal, mint a nagyipariakkal. Saját kertészetünkben és gazdaságunkban sem véletlen választunk mindig az ősi magyar gyümölcsfajtákból, mert akár biokertészkedésnél is megkönnyítheti a jó fajtaválasztás a dolgunkat és új ízeket is vihetünk bele a gyümölcsök által a lekvárokba és más készítményekbe.
