Kellően megelőzte az időjárás a naptári tavaszt, ehhez mérten a kertben élő vagy kertet látogató madarak is sokkal aktívabbak. Elképesztő ricsaj fogadhat minket reggelenként, de mit tehetünk most a népes kis csapatért?
Megdobbant a szívem, amikor most hétvégén, az etetés vége felé megjelent a nagy etetőnknél még egy tengelicpár és egy zöldike is a verebek és széncinegék mellett. Rögtön eszembe juttatták, hogy a kora tavaszi bokros teendők közé bizony be kell iktatni a madárbarát kert átállítását is márciusra. Lássuk, mik a feladataink ilyenkor!
Ébred a kert
A napközbeni napsütésben nagy a nyüzsgés, és a madarak mellett már a rovarok, pókok, kétéltűek és hüllők is ébredeznek. Legyeket és méheket, darazsakat lehet már látni lépcsőkön, házfalakon sütkérezni, ahogy melegítik a testüket és a szárnyaikat.
Azonban az éjszakai és reggeli hőmérséklet emlékeztet rá, hogy még megtréfálhat minket a tavasz egy-egy nullafokos vagy fagypont alatti reggellel, ezért még egy hétig bátran hagyjuk kint a madáretetőt! Az itatókat rendszeresen ellenőrizzük, hogy legyen bennük friss víz a madaraknak és a rovarok számára is!
Figyeljünk az odúkra is!
Februárban az etetők és itatók mellett már az odúkat is egyre sűrűbben látogatják a madarak. A cinegék például már ilyenkor nagy lázzal keresik a megfelelő fészkelőhelyet tavaszra, és a fészeképítéshez megfelelő anyagokat is elkezdik gyűjtögetni.
Nézzük át most az odúkat, hogy szükség esetén ki tudjuk őket tisztítani! Ha télen behúzódott egy kismadár, biztosan hagyott maga után tollat, ürüléket, amitől érdemes megtisztítani az odút, nehogy betegségek terjedjenek el a fiókák között tavasszal!
Madárodúk és növényvédelem
Ha a veteményesünk vagy gyümölcsfáink mellé telepítettünk költőládát, és az lakóra is talált, akkor nagy szerencsénk van, hiszen évközben komoly segítséget nyújtanak haszonnövényeinknek a táplálékgyűjtő szülők, amelyek több száz hernyót és bogarat képesek zsákmányolni a család etetésére.
Éppen ezért a permetezőszerek végzetesek lehetnek a fiókák számára, így ha valóban szükséges beavatkoznunk a növényeink védelme érdekében, akkor mindenképpen a biológiai növényvédelem lehetőségei közül válasszunk!
A drága fecskék
Várjuk felkészülten a fecskéket! Már most érdemes készülni a hamarosan érkező vendégek fogadására, hiszen a fecskefajoknak másféle „felszerelésre” van szükségük, mint általában a kert többi lakójának. Takarítsuk le a fecskepelenkákat, tegyünk ki új műfészkeket oda, ahol az indokolt, és gondoljuk végig, hol létesíthető majd számukra sárgyűjtő hely.
Támogassuk a kert többi lakóját is!
Rovarhotelek, pillangóházak, katicaházak, süngarázs kihelyezésével sokat tehetünk a kert biológiai sokféleségéért. A beporzást végző rovarok és lepkék, a levéltetvekkel táplálkozó katicabogarak és a komposztálóban lakó, lebontó tevékenységet végző állatfajok kertünk termelékenységét, egészségét és sokszínűségét is őrzik.
Egy szakszerű komposztáló létesítésével nemcsak csökkentjük a háztartási hulladék mennyiségét, hanem helyben tudjuk hasznosítani a kerti nyesedéket is, sőt a tápanyagnak, amelyet a talajból nyertünk, egy jelentős részét visszajuttatjuk a földbe, ha az érett komposzttal trágyázunk. A talajunk termőképessége mellett a kertünket segítő rovarokat is támogatjuk vele, hiszen a komposztáló számos rovarfaj élő- és szaporodóhelye is.
Mindenkinek gyönyörű tavaszt és örömteli kerti időtöltést kívánok!
Kapcsolódó cikkek:
- Kérdések és válaszok: madárbarát kert
- Madárodú kihelyezése a kertbe
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
- A téli madáretetés aranyszabályai
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? I. rész
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? II. rész
- Baglyok a kertben? Isten hozta őket!
- Az Év Madara címet 2024-ben a kerecsensólyom viseli
- Ragadozó madarak és macskák – veszélyben a madáretető vendégei
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
