Miért nőnek túl magasra és dőlnek el a szobában nevelt palánták?

Agrofórum Online

Egy kérdéssel fordulok Önökhöz. Miért nőnek túl magasra és dőlnek el a szobában nevelt paprika- és paradicsompalántáim?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Gyakori problémaként jelenik meg a palántanevelés során a palánták túlzott megnyúlása, gyenge szára miatt pedig rövid időn belül való kidőlése. A melegigényes zöldségfajok magjainak gyors keléséhez magas hőmérsékletet, hőoptimumukhoz képest is magasabb hőmérsékletet kell biztosítanunk. A paprikának a 30, míg a paradicsomnak a 28 fok tekinthető a csírázás során optimális feltételnek. Szikleveles korban viszont hőigényük jelentősen lecsökken, mely a paprika és a paradicsom esetében kb. 18 fokot jelent, míg éjszaka ennél pár fokkal (4-5) hűvösebb is elegendő számukra.

Szikleveles korban a túl magas hőmérséklet gyakran nem kívánatos tüneteket, gyors növekedést, vagyis megnyúlást okoz. Az ilyen növényekre jellemző, hogy száruk vékony marad, hiszen szöveteit laza szerkezet jellemzi. A túlzottan meleg időjárás, főként, ha ahhoz elegendő napfény sem párosul, még gyakrabban hozhatók összefüggésbe az említett tünetek kialakulásával. A későbbiekben, amint a növényeken megjelennek már a levelek, újra magasabb hőmérsékleten nevelhetők, ami a paradicsom esetében 22, míg paprikánál pedig 25 fokot jelent.

Jól látható tehát, hogy a növények a különböző fejlődési fázisokban, eltérő igénnyel is rendelkeznek, melyet nem egyszerű szabályozni szobai körülményeink között. Főként igaz ez akkor, ha a palántákat pl. az ablakpárkányon, radiátorhoz közel neveljük. Ilyen körülmények között ugyanis legtöbb esetben nem tudjuk biztosítani a szikleveles, illetve lombleveles növények éjszakai mérsékeltebb hőmérsékletigényét. A tavasz elején már általában több fény is rendelkezésünkre áll, így egyre kevésbé lesz jelentős a palánták fényhiány okozta gyengülése, viszont a fűtés melegére ekkor is ügyelnünk szükséges. A magok helyes időben történő elvetésével a fényhiány némileg kiküszöbölhető, így a paprikák magját február végén, míg a paradicsomokat március elején ajánlatos elvetni.

A nem megfelelő körülmények között felnevelt növényeknek nemcsak látszólagos tünetei lehetnek, hanem később a már fejlett növény életfolyamataira is hatással lehet. A virágzás, ezáltal a termések képződése is később indul meg az ilyen növényeknél. Ez azt jelenti tehát, hogy nemcsak laza szöveti felépítése, túlnyúlása, erőtlensége, világoszöld megjelenése jelenti a problémát, hanem a növény később bekövetkező termésérése egyaránt.  

Kiemelt kép: Pixabay

A jó növénykondíció a palántaneveléssel indul

2018. szeptember 5. 13:07

Még sok helyen a szabadföldi káposzta- és gyökérzöldségféléket szedik, a hajtató kertészek már a palántaneveléshez készülnek. Ennek kapcsán szeretném egy élettani fogalomra felhívni a figyelmet, amit az emberek esetében a táplálkozásban, az állatoknál a takarmányozás kapcsán már régóta használnak, de a növénytermesztésben ritkán, esetenként tévesen értelmeznek, ez a növénykondíció.

A 10 legkönnyebben termeszthető otthoni zöldségféle

2022. június 21. 14:39

Nem árt tudnia, mely zöldségeket lehet a legkönnyebben magról vetni!

Ezt a földet választottam II. rész

2019. szeptember 18. 04:36

A cikk rövid áttekintést kíván nyújtani arról, hogy milyen termesztőközegek – azon belül is földtípusok - állnak ma már rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény tulajdonságai (pl.: örökzöld növényföld), termesztési helye (szobanövény-föld, balkonnövény-föld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében.

Zöldségnövények termesztése kis helyen, virágtartóban – a gyakorlat

2021. február 13. 04:35

Melyik zöldségnövény-fajt és –fajtákat termeszthetjük sikeresen kis helyen, akár az erkélyen? Melyik növényeket neveljük cserépben, virágládában, függőkosárban vagy termesztőzsákban?