Megelőzhető a sárgarépa répatestének elágazása?

Agrofórum Online

Miért ágazik el a sárgarépa? Ez jelentősen rontja az eladhatóságát és a konyhai feldolgozhatóságát is. Megelőzhetem valahogy ezt a jelenséget?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A sárgarépa, valamint a gyökérzöldségek répatestének elágazásával, deformációjával, gyakori előfordulásuk miatt, szinte már minden kiskerti termesztő találkozott. A legtöbb esetben a nem kívánt alaki elváltozás mögött valamely abiotikus elváltozás áll, így elsődlegesen nem kártevők vagy kórokozók által okozott fertőzöttségre kell gondolnunk a probléma kialakulásának hátterében.

A nem kívánt deformáció kialakulása leggyakrabban a közeg, vagyis a talaj szerkezetéhez köthető. A túlzottan kötött, így a gyökér fejlődése szempontjából nem megfelelőnek tekinthető talajban fordul elő ugyanis leggyakrabban a répatest többszöri elágazódása, szakállasodása. Ez akár a sekélyen végzett talajművelés, de a túlöntözés miatt kialakuló talajtömörödés által is létrejöhet. Ezt a deformációt a növény bakhátas termesztésével, vetés előtti jó talaj-előkészítéssel, vagyis mélyen végzett talajlazítással előzhetjük meg.

A torzulás okai közül viszont nem szabad kifelejtenünk a talaj fonálféreggel való fertőzöttségét sem, de a környezeti tényezők kedvezőtlenül alakulását sem. Magas hőmérsékleten, főként, ha az szárazsággal is párosul, a répatest rövid marad a gátolt gyökérfejlődés miatt, rajta pedig szabálytalan alakú gyökerek is fejlődhetnek.

A többszörösen elágazó répák mellett gyakran találkozunk más terméshibával is, mint pl. összecsavarodott répákkal. Ezek kialakulása szintén termesztéstechnológiai hibára vezethető vissza, mely megelőzésére még a növény korai fejlődési szakaszában van lehetőségünk. A túl sűrűn történő vetést csak egyeléssel orvosolhatjuk, az így kialakított helyes tőszámbeállítással megelőzhető a termések összenövése és keresztezése.

A gyökérzöldségek nemcsak a talaj szárazságára, hanem annak vízzel való egyenetlen ellátására is érzékenyek. A répatest hosszanti irányba való felrepedése a leggyakoribb mutatója a nem egyöntetűen végzett öntözésnek. Emellett a zöldfejűség, vagyis a termőtest zöldülése ugyancsak elterjedt jelenségnek számít a gyökérzöldségek esetében, mely a talajból kilógó répafejet érinti, napfénynek való kitettsége miatt.  

Kiemelt kép: Pixabay

A sárgarépa miért repedezik be, és miért nem növekszik?

2023. július 24. 16:10

A sárgarépa-termesztésben nem lehet nagyot hibázni. Vagy mégis? Számít-e, hogy milyen talajba vetjük a magokat, vagy hogy milyen fajtát választunk? Mire kell figyelni a csíráztatás során, és problémát jelenthet-e, ha nem megfelelő a fejlődő növényünk tápanyag- és vízellátása? Mit tehetünk, ha torzan vagy silányan fejlődnek a sárgarépáink?

Gyökérzöldségfélék fejlődési rendellenességei (I.)

2019. október 3. 13:05

A növénytermesztésben gyakran tapasztalható sekély talajművelés - aminek egyes években következménye a súlyos belvízhelyzet is - a zöldségfélék közül leginkább a gyökérzöldségeket sújtja.

Nagyot drágult a sárgarépa és a petrezselyem - Zöldség- és gyümölcsárak a nagybani piacról

2018. október 23. 11:42

A hazai tisztított dió 3150 forint/kilogramm áron szerepelt a vizsgált heti kínálatban, a szelídgesztenyét az előző hetivel azonos áron kínálták (1000 forint/kilogramm).

Lehetőségek a fűtés nélküli fóliasátrak őszi hasznosítására, IV.: sárgarépa hajtatása

2023. október 1. 09:10

Fűtés nélküli fóliák őszi-téli, esetleg kora tavaszi hasznosítására nyújt lehetőséget a sárgarépa és a petrezselyemgyökér hajtatása. Az október végi, november elejei vetések a gyakoribbak, tekintettel arra, hogy tenyészidejük hosszabb, mint más előhasznosításnál számításba jöhető zöldségfajé (pl.: fejes saláta, hónapos retek, káposztafélék), későbbi szaporítás esetén az utánuk jövő fő kultúrát, és a nagyobb jövedelmet jelentő paprikát, uborkát vagy a paradicsomot, csak késve lehetne ültetni.