Mik az alapvető tudnivalók a darázsfészkekről és az eltávolításukról? Hogyan épül fel a darázsfészek, hol kell leggyakrabban számítani rá? Melyek azok a fajok, akiket nem szabad háborgatnunk?
A minap nagy meglepetésünkre és ijedelmünkre a gázóraszekrényben bukkantunk egy tenyérnyi darázsfészekre, amelyet kecskedarazsak építettek. Mivel van allergiás családtagunk, és a szomszédban kisgyermekes család lakik, nem volt szabad teketóriáznunk: a fészektől bizony szabadulni kellett.
Érdemes tudni ilyen esetekben, hogy milyen eszközzel a legcélszerűbb nekiállni a darázsfészek kiiktatásának. Nem érdemes a „felkészültség” jegyében a „fogd az aeroszolt, és ha ráfújtad, futás!” címszóval elintézni az egészet, mert ebből baleset is lehet! Elsőként lássuk a legfontosabb tudnivalókat a darázsfészkekről és az eltávolításukról. A készülő cikksorozat további részeiben lesz szó a darázsfészek biztonságos kiiktatásáról.
Mit érdemes tudni a darázsfészkekről?
A társas darázsfélék sejtekből álló fészket építenek a lárváknak, amit agyagból vagy papírszerű anyagból készítenek. A papírszerű anyagot úgy képzik a darazsak, hogy különböző anyagokat (pl.: növényi részeket, agyagot, homokot) rágnak össze, amiket a nyálukkal puhítanak fel, és szintén a nyálukkal tapasztanak össze. Ebből az anyagból egy könnyű szerkezetű fészket építenek. A fészek többemeletes szerkezetére az jellemző, hogy az emeletein általában csak egy oldalon találhatók sejtek. Ezek a szintek erős papírkötélen függenek a felettük lévőről.
Az emeleteket alkotó sejteket egyes darázsfajok szabálytalanul rendezik el, mások függőlegesen, a nyílásokkal lefelé.
A darázsfészkek, ugyanúgy, ahogy a méheknél, három fő funkciót látnak el:
- a fészek egyrészt a darázskirálynő védelmére szolgál, mint lakhely;
- az utódok biztonságos felnevelésének színtere; és
- élelemraktárként is funkcionál.
A fészkekben élő lárvák minden esetben a papírbölcsőkben nőnek fel, és apróra tépett rovarokkal táplálkoznak, amiket a “dajkáik” készítenek elő nekik.
A darázsfészek szerkezete
A darázsfészek mérete, formája és anyaga fajfüggő is, de függ attól is, hogy milyen anyagokat találnak a darazsak a környezetükben. Így a fészek készülhet:
- növényi rostokból: ez a leggyakoribb alapanyag (pl.: fűszálak, virágok, egyéb növényi részek);
- fából: faforgács vagy fareszelék;
- földből, agyagból vagy homokból.
Ha végigkövetnénk egy darázsfészek építését, látnánk, hogy az „otthont” fokozott ütemben egyre nagyobbra építik annak érdekében, hogy a kolónia növekvő taglétszámát el tudja szállásolni.
Van a darázsfészeknek egy fő szála, e köré épülnek a soron következő sejtek. Ezek egymást átfedve alkotnak méhsejt formát. Ahogy egyre több sejt épül, a fészek egyre inkább kezd egy tálra vagy egy lámpásra hasonlítani, majd minden oldalra egyformán kiterjedve felvesz egy gömb alakot. A fészek közepén van egy nyílás, ezt nevezik a röplyuknak: ez szolgál egyszerre be- és kijáratnak.
Hol építenek leggyakrabban a darazsak fészket?
A darázsfészkeket az időjárástól és rosszakaróktól jól védhető helyeken építik, hogy megvédjék a családot a viszontagságoktól. A leggyakoribb helyek, ahol találkozhatunk fészkekkel vagy a nyílásukkal:
- Föld alatt: számos darázsfaj úgynevezett talajfészkeket épít föld alatt. Ezeket a fészkeket általában lyukakban, talajrésekben vagy elhagyott üregekben találhatjuk meg. Ilyen a német darázs otthonteremtési technikája is.
- Fában: egyes darázsfajok, a fák törzsében, az odvakban építenek fészket. Ilyen például a favágó darazsak otthona.
- Épületekben: bizonyos darázsfajok előszeretettel építenek fészket épületek belsejében vagy szerkezetében is. A darázskirálynők gyakran keresnek megfelelő helyet az épületekben az eresz alatt, a padlásokon vagy falrepedésekben, hogy tavasszal itt alakítsák ki az új kolóniájukat.
Kapcsolódó cikkek:
- Mit kell tudni a hazánkban élő darázsfajokról?
- Mit kell tudni a hazánkban élő társas darázsfajokról? – I. rész
- Mit kell tudni a hazánkban élő társas darázsfajokról? – II. rész
- Nem várt vendégek a madárodúban – mihez kezdjünk velük?
- Barátkozzunk meg a tőrösdarázzsal!
- A darazsak okosabbak, mint gondolnánk
- Hivatalosan is regisztrálták Magyarországon az ázsiai lódarazsat
- Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói
