-6℃ -9℃
január 12. Ernő, Erneszta, Tatjána
Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Megnövekedett UV-B-sugárzás veszélye a kukoricatermesztés eredményességére

Agrofórum Online

A bioszférára ható abiotikus stressztényezők között komolyan számolni kell a megnövekedett UV-B-sugárzással is, ami a hamarosan 9 milliárdnyi népességnek élelmet biztosító növénytermesztés eredményességére negatív befolyással bír.

E káros jelenség hátterében főleg az ipari tevékenységekből származó, légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségének drasztikus emelkedése áll. Az ózonréteg, mely védőpajzsként óvja Földünk bioszféráját a Nap káros rövidhullámú elektromágneses sugaraitól, vékonyodik.

A vészharangot a közel 40 éve, 1987-ben aláírt „Montreáli Jegyzőkönyv” kongatta meg. Azóta már ugyan némileg mérséklődik a kibocsájtás mértéke, de a becslések szerint még évtizedek kellenek az ózonpajzs regenerálódásához.

A 2016-os „Párizsi Klímaegyezmény” célul tűzte ki, hogy 2050-ig a felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 ℃-ot. Ugyanakkor az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a jövőt tekintve mégis több forgatókönyvvel számol.

Az EU Green Deal program célja, hogy 2050-re Európa világelsőként legyen klímasemleges kontinens. Az elfogadott határozatok viszont akkor vezethetnének eredményekre, ha az azokban foglaltakat be is tartanák.

Haváriák, környezeti katasztrófák

A globális felmelegedéssel járó – kontinensnyi területeket részben, vagy egészében érintő – klímaváltozás komoly kihívások elé állítja az emberiséget. A magunk bőrén is tapasztalhatjuk a felmelegedés élővilágunkra ható negatív hatásait. Magyarországon a hőségnapok száma az elmúlt 56 évben 29-ről 53 napra nőtt. Példaként említenénk a 2020, 2022, 2024-es évek főbb időjárási paramétereit.

Európában a négy évszak kezd lassan egybemosódni. A hőhullámok mellett mind gyakoribbá válnak a hirtelen jött esőzések, áradások, szélviharok, tornádók és egyéb meteorológiai anomáliák. A sarki pólusok jégmezőinek olvadása pedig az óceánok és tengerek vízszintjének emelkedéséhez vezet.

A klímaváltozásnak ezek az egyenes következményei, csakúgy, mint pl. a szubszaharai kontinens további elsivatagosodása miatt terméketlen területek növekedése, a folyók és egyéb vizes élőhelyek kiszáradása.

Veszélyben a kukorica

Az emberiség élelmezésében közvetlenül vagy közvetve szerepet játszó, legnagyobb szénhidrátforrást biztosító kultúrnövénynek, a kukoricának a termesztése is veszélyeztetetté válhat. Egyes tanulmányok szerint globális terméshozama az évszázad végére negyedével csökkenhet, de már 2030-ra is jelentős visszaesés prognosztizálható.

Származását tekintve ugyan trópusi eredetű, de hektikus, régiós szinten is mind gyakrabban tapasztalható termésingadozása elsősorban az átlaghőmérséklet emelkedésével és a vízhiánnyal magyarázható.

Mindemellett a hőségnapok drasztikus és folyamatos emelkedésének, a napsugárzás erősebb intenzitásának, mind pedig a vele járó növekvő UV-B-sugárzásnak is komoly szerepe lehet a hagyományos „cornbelt” övezetekben mind gyakrabban előforduló katasztrofális terméskieséseknek.

A virágzás (termékenyülés) szempontjából szó szerint a felhőtlen forró napok a legveszélyesebbek, amikor is a vékonyodó ózonrétegen átjutó sugarak útjában nem áll semmi. A chilei magas UV-index (ami nem ritkán 1014-es értékű), feltehetően szintén azzal magyarázható, hogy januárban (ami megfelel a mi júliusunknak) az égbolt gyakorlatilag felhőtlen. Ez a jelenség nálunk is mind gyakoribb.

A megváltozott légköri és óceáni áramlatok eredményeként (ezek közül említhetnék az El Niñót), az összetornyosult felhőtömegekből a csapadék kiszámíthatatlanul, váratlan helyeken, özönvízszerűen zúdul le, pusztításokkal járó áradásokat okozva.

Ugyanakkor a kukorica – jó alkalmazkodóképességének köszönhetően – az elmúlt több, mint ötszáz évben a világ mérsékelt éghajlatú területein is meghonosodott. A nemesítésnek köszönhetően ma már lehetőség van arra is, hogy az extra korai hibridek a „felmelegedő” hagyományos termesztési övezettől északra is termelhetővé váljanak, egyes beszámolók szerint lassan elérhetik Helsinki vonalát is.

dr. Pintér János, Pók István, dr. Szőke Csaba, Csepregi-Heilmann Eszter, dr. Berzy Tamás, 

Áldott-Sipos Ágnes, dr. Árendás Tamás, dr. Bónis Péter, dr. Marton L. Csaba, dr. Spitkó Tamás

HUN-REN, ATK, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum 2024. novemberi Extra számában olvasható.

KATTINTSON!

A takarmánykukorica alföldi jövőképe – az aszály mértéke nem következik a földrajzi szélességből

2026. január 6. 13:10

Cikkünk néhány fontos kukoricatermesztő magyarországi település – az aszály mértékének jellemzésére alkalmas – legfontosabb meteorológiai adatait és az adott településeken alkalmazott aszálycsökkentő eljárásait kívánja bemutatni.

Menjen biztosra, álljon a győztes mellé!

2025. december 23. 11:10

Az aszályos időszakok és a piaci bizonytalanságok közepette a SAATEN-UNION olyan genetikát kínál, amely szélsőséges körülmények között is megbízhatóan teljesít.

Öntözés nélkül termett 14 tonnás kukorica Borsodban, utánajártunk a csodának

2025. december 23. 04:58

Borsod vármegyében, Cigándon gazdálkodik György Gergő, aki a Kukorica Klub 2025. évi termésversenyében, öntözetlen körülmények között kiemelkedő eredményt ért el, első helyezett lett. Felkerestük telefonon, sikerének hátteréről kérdeztük.

A szója a vetésforgót és a pénztárcát egyaránt gyarapítja

2025. december 18. 14:10

A terület adottságainak megfelelő vetőmag választása kulcskérdés, ebben adnak széles választási lehetőséget a SAATEN-UNION fajtái.

Két évtizedes tapasztalattal a kukorica gyomirtásban

2022. június 7. 05:34

Megjelenésekor formulációja igazi újdonságnak számított. Az olajos diszperzió egyedi, gyors felszívódást biztosít a terméknek, a hazai piacon az első, 2 órás esőállósággal rendelkező gyomirtó szer lett.

Kijózanító hír a magyar növénytermesztőknek, amerikai műhold támasztotta alá a sejtést

2025. október 13. 09:10

Évek óta aszály sújtja a magyar szántóföldi növénytermesztést, és egy friss amerikai adat most újabb keserű pirulát jelent a hazai gazdáknak.

Rendkívüli támogatás a kukoricatermelőknek

2025. szeptember 26. 10:10

Az aszály sújtotta gazdák hektáronként 16.535 forintot kapnak, összesen több mint 58 ezer termelő részesül a segítségből.

35 ezer forintos kukoricaárakkal riogatják egymást a magyar gazdák, de az alacsony hozam inkább a baj

2025. október 4. 09:10

Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.