Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.
Megkondították a vészharangot a magyarországi kukoricatermesztők. Tavaly is sűrűn panaszkodtak az aszályos időjárásra, amely miatt 865 ezer hektárról csupán 5,8 tonnás hektáronkénti termésátlaggal összesen bő 5 millió tonnát takarítottak be országosan. Idén a termőterület valamelyest tovább zsugorodott, és a helyzet annyiban szintén romlott, hogy a legfrissebb prognózis immár
hektáronként 5,6 tonna terméshozamról és 4–4,2 millió tonna össztermésről szól.
Hol vagyunk már a 2023-as „aranyévtől”, amikor 8,2 t/ha átlag mellett 6,3 millió tonna kukorica termett az országban? A csapadékhiány második esztendeje égető, és ha nem bővül tempósabban az öntözhető területek nagysága, akkor lassan ki kell mondanunk, hogy az Alföld alkalmatlan ennek a kultúrnövénynek a termesztésére.
Szakemberek a megfelelő fajtaválasztás fontosságára hívják fel a figyelmet, és öntözés, valamint megfelelő technológia alkalmazása mellett még idén is lehetett kiemelkedő eredményeket produkálni. A KWS Magyarország például ezekben a napokban egyre-másra közli az „előzetes eredményeket” gazdapartnereitől, és Vas vármegyétől Szabolcs-Szatmár-Beregig mindenfelé intenzíven és gyorsan fejlődő, szép és erős állományokról szólnak a hírek.
Aszály, toxin
Magyarország szántóterületének 90 százaléka aszályra hajlamosként van elkönyvelve, talán nyugaton, délnyugaton jobb valamivel a helyzet a nagyobb mennyiségű éves csapadék miatt. Máshol viszont szenvednek a növények, és velük együtt a gazdák is, akiknek a helyzetét a mikotoxint termelő gombák is megnehezítik. Jellemző, hogy az Alföld bizonyos részein már a nyár közepén kényszersilózni kellett a kukoricát, ott tehát már nem kell izgatottan várni a terméseredményeket.
A felvásárlási árak egyelőre a tavalyiakkal vetekednek, szeptember közepén tonnánként 73–75 ezer forint között alakultak takarmánykukorica esetében. A különféle világhálós fórumokon a gazdák október elején 70–78 ezer forint közötti árakról számoltak be, bár egy zalai termelő a kombájntiszta, 20–25 százalék közötti nedvességtartalmú terményét csupán 55 ezerért tudta értékesíteni. Némelyek azzal riogatják gazdatársaikat, hogy mire 14 százalékos víztartalmúra szárítják vissza a kukoricát, addigra már csak 35 ezer forinttal kalkulálhatnak tonnánként, de ez azért még meglehetősen pesszimista forgatókönyv.
Ezt kell tudni a kukorica fuzáriumos megbetegedéséről:
