A szárzeller a gumós zellerhez képest könnyebben termeszthető, és kevesebb helyet igényel, így akár balkonládában is nevelhető. A bőséges termés érdekében fontos néhány előkészületi lépést betartani és figyelembe venni a növény igényeit.
A szárzeller (Apium graveolens var. dulce) eredetileg a Földközi-tenger térségéből származik, ahol már az ókori Egyiptomban is gyógyászati célokra használták. Az antik Görögországban és Rómában szintén ismerték és kedvelték erős aromája miatt. A gumós és halványító zellert a 17. századtól kezdték intenzívebben termeszteni.
A szárzeller fajtától függően különböző méretű és színű lehet. A növény akár 1 méter magasra is megnőhet, levelei sötétzöldek, szeldeltek. Virágai dupla ernyős virágzatot alkotnak.
A vetés legjobb időpontja
A szárzellert beltéren, az ablakpárkányon vagy üvegházban elő lehet nevelni. A vetés ideális időpontja ilyenkor március közepe. A vetéstől a kiültetésig körülbelül 5-6 hetet kell várni, amikor a növények elérik a 10-12 cm magasságot.
Ha a szárzellert közvetlenül a kertbe vagy egy balkonládába szeretnénk vetni, a legjobb időpont május közepe, a „fagyosszentek” után.
A megfelelő hely
A szárzeller napos vagy félárnyékos helyet igényel. A túl erős napsütéstől megvédi a saját levélzete, de forró, száraz időben extra öntözést igényel. A folyamatos nedvesség fontos, mert ha kiszárad, a levélnyelek fásak, rostosak lesznek.
Érdemes védett helyet választani, hogy a magas szárak ne dőljenek meg az erős szél hatására.
Talaj-előkészítés
Mivel tápanyagigényes növény, a legjobban tápanyagban gazdag, agyagos, meszes és folyamatosan nedves talajon fejlődik. Ha a kiválasztott hely talaja nem elég tápanyagdús, ajánlott komposzttal vagy érett trágyával gazdagítani.
A talajnak jó vízmegtartó képességgel kell rendelkeznie, de a pangó vizet kerülni kell. Homokos talaj esetén humusszal érdemes javítani a szerkezetet. A szárzeller enyhén lúgos talajt kedvel (pH 6,5-7,5). Ha szükséges, mész hozzáadásával állítsuk be a megfelelő pH-értéket.
Talajtakarást (mulcsozás) is érdemes alkalmazni, hogy a talaj nedvességét megtartsuk és a gyomokat visszaszorítsuk.
Kártevők és betegségek
A szárzeller betegségeinek többsége gombás eredetű, és gyakran a nedves környezet vagy a nem megfelelő szellőzés miatt alakul ki. Érzékeny lehet a szeptóriás levélfoltosságra. Apró, barna vagy szürke foltok jelennek meg a leveleken, melyek gyakran sárga udvarral rendelkeznek. Súlyos fertőzés esetén a levelek elhalnak.
A zellerlégy (Euleia heraclei) lárvák a levelekben járatokat rágva, a levelek torzulnak és sárgulását okozhatják. A növény fejlődése lelassul.
Fonálférgek jelenléte következtében a gyökerek károsodhatnak. A növény gyenge, satnya növekedésű, a levelek sárgulnak, hervadnak. Figyeljünk a vetésforgóra, ne ültessünk zellert egymás után ugyanarra a helyre. Bársonyvirág és mustár vetésével csökkenthetjük a fonálféreg-populációt.
Ideális társítások
Fontos figyelembe venni a szomszédos növényeket is. A szárzeller nem minden zöldséggel társítható. Nem ajánlott például édeskömény, petrezselyem és sárgarépa mellé ültetni, viszont jól megfér saláták, uborkák, káposztafélék és póréhagyma társaságában.
Betakarítás
A szárzeller októbertől kezdődően, de akár nyáron is szedhető, ha a szárak elérik a kívánt méretet. Mivel fagyérzékeny, legkésőbb az első éjszakai fagyok előtt le kell szüretelni. A növényeket egyszerűen ki kell húzni a földből a gyökerükkel együtt.
Halványítás
A szárzeller halványítására azért van szükség, hogy a levélnyelek puhábbak, zsengébbek és kevésbé keserűek legyenek.
Ahogy a növény nő, a töve köré egyszerűen földet húzhatunk. Egyes fajtáknál papírral vagy kartonnal tekerik körbe a levélnyeleket. De léteznek olyan fajták is, amelyek természetüknél fogva világosabbak.
