Ízelítő a tartalomból
A Diabrotica térhódításának klimatikus tényezői
Ritka az a kártevő, amelynek mind lárvája, mind imágója egyaránt károsítja az adott növényt. A kukoricabogár Le Conte esetében a…
Kukorica, a takarmánygyártók szemszögéből
A magyarországi engedélyezett és nyilvántartott takarmánykeverő üzemegységekben 3,746 millió tonna keveréktakarmányt állítottak elő 2016-ban az Agrárgazdasági Kutató Intézet takarmánystatisztikai felmérése…
A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés
Az FM adatai szerint 2017-ben a gazdák közel azonos területen vetettek kukoricát, azonban az előzetes adatok szerint az idei év…
Kombájnadapter körkép, 2017 National Farm Machinery Show, Kentucky, USA
Adapterfejlesztési trendek
A gazdaságok és a kombájnok évről évre nagyobbak. Növekszik a terméseredmény, de hasonlóan változik a szármaradvány mennyisége. A betakarítási…
Túlélők
(Dr. Bódis László)
ÉGHAJLAT ÉS IDŐJÁRÁS
Kukoricatermesztés – várható veszélyek és potenciális lehetőségek a klímaváltozás kapcsán
(Dr. Fodor Nándor, Dr. Pásztor László, Dr. Árendás Tamás)
Magyar fejlesztésű szimulációs növénytermesztési modell eredményei alapján bemutatják a szerzők, hogy század végére milyen limitáló tényezőkkel kell szembenézni a kukoricatermelőknek.
A kukorica az éghajlatváltozás tükrében
(Somfalvi Tóth Katalin)
Az éghajlatváltozás már hazánkban is érezhető jelenség. A kukorica termesztése szempontjából a hőmérséklet emelkedését akár pozitív hatásnak is elkönyvelhetnénk, ugyanakkor a csapadék szélsőséges eloszlása, a hőhullámok és aszályos időszakok gyakoribb megjelenése már árnyalja ezt a képet.
Időjárás 2017, ahogy a kukorica érezte
(Dr. Szieberth Dénes)
A kukorica idei termésátlaga eltakarja azokat a szélsőséges eltéréseket, amelyeket egyes vidékek, de azon belül is egyes helyek mutatnak. Ezek a szélsőségek már megjelentek a Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek szemléi során, de jelezték a Kukorica Termésverseny résztvevői is. Az írás áttekintést nyújt a 2017-es vegetációs időszak főbb időjárási és növényvédelmi jellegzetességéről.
AGRÁRGAZDASÁG
Kukorica, a takarmánygyártók szemszögéből
(Varga Edina, Vajda Ágnes)
Magyarországon ötéves átlagban 7 millió tonna kukoricát termelnek a gazdaságok, és ebből abraktakarmánygyártó üzemegységekbe alig több, mint egy millió tonna kerül. A szemeskukorica szerepe a takarmányozásban visszaszorulni látszik, a költséghatékony receptúrázás érdekében a takarmánygyártók egyre inkább a takarmánybúza nagyobb arányú felhasználása felé haladnak, illetve a fehérjeforrást is biztosítani képes kukoricaszármazékok, úgymint a DDGS, a CGF és a CGM irányába.
NEMESÍTŐ MŰHELYEK
A martonvásári kukoricanemesítés stratégiája
(Dr. Spitkó Tamás)
A szerzők ismertetik a kukoricanemesítési célokat, a martonvásári nemesítési módszereket és bemutatják a martonvásári kukoricák széles választékát.
Gondolatok a kukoricáról a Gabonakutatóban
(Dr. Szél Sándor)
Kukoricát évszázadok óta termesztünk Európában. A termesztés a múlt század közepéig tájfajtákra, később nemesített fajtákra épült. A termés ugrásszerű növelésének lehetőségét a beltenyésztett vonalakból előállított hibridek megjelenése adta. Egyre többet költünk a technológiafejlesztésre, a technológiai fejlesztésekhez jól adaptálódó hibridek nemesítésére. Korunk klímaváltozása azonban azt jelenti, hogy a kukoricatermesztésünk eredményét alapvetően az adott termesztési helyen kialakuló időjárás határozza meg.
Gabonakutató – az értékadó hazai (x)
(Virágné Pintér Gabriella)
A Gabonakutató Nonprofit Kft. a következő évekre is tartogat újdonságokat, amelyek nemcsak új fajtákban és hibridekben jelennek meg, hanem hasznos, az új kihívásokra is választ adó technológiai eredményekben is. Ismerjék meg a szegedi nemesítésű kukoricahibrideket, szójafajtákat, napraforgó hibrideket és a cirokkínálatot!
LG szemes kukoricák az innováció élvonalában (x)
Ismerjék meg az LG szemes kukorica ajánlatát!
TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA
Vetés – remények – tények. Kukorica vetőmag-szaporítási tapasztalatok 2017-ben
(Tóth Ferenc)
Kukorica szaporítóterület, a fajtahasználat és a fémzárolt vetőmag mennyiségének alakulása 2017-ben.
Kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményei, 2017
(Joszt-Takács Nóra)
A termelők számára rendelkezésre álló rendkívül nagy kukoricahibrid-választékból nem egyszerű kiválasztani az adott területre optimálisat. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetég Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által kivitelezett és értékelt posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet ebben a választásban hivatott segítséget nyújtani.
A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek eredményei, 2017
(Dr. Szieberth Dénes)
A Magyar Kukorica Klub Egyesület 2017-ben is folytatta a köztermesztésben bevezetett vagy bevezetés alatt álló kukorica hibridek fontosabb agrotechnikai tulajdonságaira vonatkozó kutatásokat. A kutatás részben az általános termesztési és környezeti alkalmazkodóképességre összpontosított, amelyet a már jól ismert Top20 kísérletekben vizsgáltak.
A kukorica virágzásának jellegzetességei és az arra ható tényezők
(Dr. Burucs Zoltán)
A szerző bemutatja a kukorica főbb virágzásdinamikai összefüggéseit és a beporzást veszélyeztető tényezőket.
A kukorica trágyázásáról
(Dr. Hoffmann Richárd, Karika András, Dr. Varga Csaba)
Más európai országokhoz képest itthon a kukorica alultrágyázott növénynek számít. A tápelemfelvételi dinamika függvényében szükséges alap- starter- és levéltrágyázással kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze az írás.
A sokoldalú kalcium: érdemes-e kukoricának adni?
(Dr. Pónya Zsolt)
Mivel a kalcium mozgása korlátozott a növényben, a kalciumtáplálás kritikus jelentőségű lehet dinamikus fejlődési szakaszokban, de fontos a megfelelő növényegészségi állapot fenntartásában a növény egész élete folyamán. A kalciumion a talaj legmeghatározóbb kationja, számos pozitív hatást gyakorol szerkezetére, minőségére.
Egyediség és magas minőség a tiszaderzsi talajra szabva
(Gribek Dániel)
Urbán Zsombor családi gazdálkodóval készült riport középpontjában a tápanyag-gazdálkodás témaköre áll. A tiszaderzsi gazdaságban az EuroChem Agro Hungary egyedi összeállítású műtrágyáit használják.
Változó mélységű talajművelés – AutoDepth
(Katona András)
Az Agrofil Kft. az AgroFIELD precíziós gazdálkodási programban számos vizsgálatot végzett a változó mélységű művelés témakörében. Cél a talaj káros tömörödöttségének megszűntetése, a nem tömörödött rétegek felesleges bolygatásának elkerülése. A változó mélységű művelés alkalmazásával, talajszkenner segítségével megállapítható a tömörödött rétegek felszíntől mért távolsága.
Miből és mennyit? Röviden a kukorica tápanyagigényéről... (x)
(Borealis L.A.T Hungary Kft.)
Kukorica tápanyag-utánpótlása a Borealis L.A.T. kínálatában rendelkezésre álló műtrágyákkal.
Többet (m)Ésszel! – TERRACALCO 95 a gyakorlatban (x)
(Wágner József)
A TERRACALCO 95 talajmeszező anyag segítségével a hatékony meszezés egyszerűen kivitelezhető. E termék felhasználásának gyakorlati tapasztalatairól olvashatnak a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. ügyvezetőjével készült riportban.
Lazítás vagy forgatás? (x)
(Fehér Gyöngyi)
Vajon hogyan befolyásolja a Caussade Semences Chamberi CS és Basmati CS kukoricahibridjeinek teljesítményét a talajművelés módja?
GYOMIRTÁS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM
A kukorica és a gyomnövényei közötti kölcsönhatások
(Dr. Kazinczi Gabriella)
Az írás a kukorica és gyomnövényei között zajló kompetíciós kísérletek eredményeiről számol be, továbbá elemzi a kukorica szerepét az allelopátia-kutatásokban.
Éljünk együtt a fenyércirokkal?! A rezisztens fenyércirok szabályozásának lehetőségei
(Papné Komáromi Lilla)
A fenyércirok a világ legveszélyesebb gyomnövényeinek listáján a 6. helyen szerepel. A növényfaj sikeres terjedésének okait és a rezisztens fenyércirok szabályozásának lehetőségeit foglalja össze a szerző.
A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés
(Dr. Szőke Csaba és mtsai)
A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. A cikkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót.
Egy új Fusarium faj megjelenése a kukoricában Magyarországon
(Dr. Szőke Csaba és mtsai)
A szerzők arról számolnak be, hogy vizsgálataik során – más, hazánkban eddig is megtalálható Fusarium fajokkal együtt – az észak-alföldi (1 izolátum), a déldunántúli (4 izolátum) és a közép-dunántúli (3 izolátum) régiókból begyűjtött 2014-es mintáikban először találták mega F. temperatum fajt Magyarországon.
Kukorica növénykórtani vizsgálatainak eredménye a fajtakísérletekben, 2017.
(Ruga-Kovács Blanka, Czibulyás Piroska)
A kukoricahibridek legfontosabb betegségeivel szembeni ellenállóságát a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályán vizsgálják a fajtaminősítés során. A 2017-es, éréscsoportonkénti fuzáriumos tő- és csőfertőzöttségi adatokat ismertetik a szerzők.
Beérett, lábon álló kukoricák kártevői
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A kukorica kiterjedt, s napjainkra egyre népesebb kártevő közösségéből a talán legkevésbé ismert, jelentőségüket tekintve háttérbe sorolt kártevő csoportot képviselik az ún. időskori, szeneszcens kártevők. Az ebbe a körbe tartozó rovarok közül a kukoricazsizsik és a mezei gabonamoly a legjelentősebb hazánkban. Megfékezésük legfontosabb mérföldköve a terményraktárak kártevőmentesítésének biztosítása.
Inváziós kártevők (II./15.) Az amerikai kukoricabogár
(Dr. Kiss József)
Az Inváziós kártevők sorozatban ebben a hónapban az amerikai kukoricabogár rendszertani besorolását, földrajzi elterjedését, életmódját kártételét és az ellen való védekezés lehetőségeit ismerhetik meg olvasóink.
A Diabrotica térhódításának klimatikus tényezői
(Dr. Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos)
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének klímakutatási munkacsoportja elemezte a rovar terjedésének klimatikus tényezőit. Az írás választ ad arra a kérdésre, hogy honnan is került hazánkba ez a kártevő, és mi tette lehetővé gyors térhódítását.
GÉPESÍTÉS, GÉPEK
Tápanyag-visszapótlás kukorica sorközművelő tápkultivátorokkal
(Dr. Fűzy József)
A kukorica mechanikai sorközművelésekor egy menetben végezhető el a talajfelszín lazítása, a talajnedvesség szabályozása, a sorközökben lévő gyomnövények kivágása, valamint elősegíthető a talaj felmelegedése, és mindezekhez társítható a (szilárd/folyékony) műtrágya kijuttatása. Az elmúlt másfél évtized sorközművelő kultivátorokkal kapcsolatos gépfejlesztései – a gerendelyek, művelőtagok és a művelőszerszámok kisebb változtatásai mellett – elsősorban a sorközművelő gépek különböző automatikus kormányozhatóságával, valamint tápanyag- (vagy növényvédőszer-) kijuttató adapterekkel való ellátásával hoztak jelentős változásokat.
Kombájnadapter körkép, 2017
(Dr. Jóri J. István)
Az összeállításban az adapterfejlesztési trendek mellet a szerző a különböző adaptergyártókat és -típusokat ismerteti.
Ikersoros vetés MaterMacc vetőgéppel Várda határában. Interjú
(Gribek Dániel)
Nagyszerű terméseredmények, költséghatékony gazdálkodás, mindez pedig egy MaterMacc MS Twin szemenkénti vetőgéppel. A Kaposvár közeli Várda határában október első felében takarították be azt a kukoricát, amelyet Perák József gazdálkodó ikersoros technológiával, igencsak magas tőszámmal vetett el még áprilisban.
Sokan vannak, de nem elegen – Legyél Te is mezőgépész! Beszélgetés dr. Medina Viktorral
(Stefanits Csaba)
Legalább ötezer mezőgépészre lenne szüksége azonnal az agráriumnak – hatalmas a hiány a szakemberekből. A probléma nem hazai sajátosság, a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai államok is hasonló gondokkal küzdenek. A helyzet mégsem kilátástalan, példaértékű összefogással igyekszik enyhíteni a munkaerőhiányon a szaktárca, a Mezőgazdasági Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) és a piaci szereplők.
Videóajánló. EINBÖCK CHOPSTAR és ROW GUARD – precíz sorközművelő a Vektor-Holding Kft.-től
(AFO)
Bemutatkozik az EINBÖCK CHOPSTAR és ROW GUARD – precíz sorközművelő a Vektor-Holding Kft.-től. Az írás választ ad arra a kérdésre is, hogy miért érdemes ezeket a gépeket választani a kínálatból.
KITEKINTÉS
Tallózás külföldi szaklapokban
(Fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Fokozódik a világméretű aszály előfordulásának valószínűsége.
E lapszámunk összeállításában, előkészítésében Dr. Árendás Tamás működött közre.
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.